Kategóriák
Történelem

Az első budapesti cseh söröző története: Svejk vendéglő

Az első valódi cseh söröző 1985-ben nyitott meg Budapesten. A csehszlovák-magyar koprodukció egy prágai legendát másolt, több-kevesebb sikerrel. Sörben viszont erősek voltak.

Az első valódi cseh söröző 1985-ben nyitott meg Budapesten. A csehszlovák-magyar koprodukció egy prágai legendát másolt, több-kevesebb sikerrel. Sörben viszont erősek voltak.

„Bármily különös: Ferenc József császár arcképe díszeleg Budapest egyik nyilvános helyének falán. A dolog azonban érthető.” E felütéssel harangozta be a Népszabadság 1985 májusában a Prágai Svejk Vendéglő megnyitását. A(z akkor még) csehszlovák és magyar koprodukcióban létrehozott étterem 1985. május 8-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a(z akkor még) Majakovszki és a Kürt utca sarkán.

Fotó: Heti Budapest / Arcanum

A Ferenc József arckép valóban nem hiányozhatott az étterem faláról. A csehszlovák Koospol és az Incheba külkereskedelmi vállalat, valamint az üzemeltető Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat a prágai Kehely mását akarta Budapesten létrehozni. A Kehely volt a címszereplő törzshelye Jaroslav Hašek Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című könyvében. Itt zajlott a nevezetes párbeszéd, ami az arckép magyarázatául szolgál.

– Itt a múltkoriban egy császárkép lógott – kísérli meg még egyszer a beszélgetést Bretschneider –, éppen ott, ahol most a tükör van.

– Az igaz, kérem – mondja Palivec úr –, ott lógott azon a helyen, de mivel a legyek leszarták, hát letettem a pincébe. Hiszen tudja kérem, esetleg valaki valamilyen megjegyzést engedhet meg magának és kész a baj vele. Hát kell ez nekem?

(Karikás Frigyes fordítása)

Történeti hűség

Az új étteremben egyébként szinte minden az eredetire hajazott a Magyar Hírlap korabeli leírása szerint. „Az illusztrációk a falon Josef Lada híres regényrajzainak másolatai, amelyeket ajándékba adtak a szerzői jogdíj mai tulajdonosai, a Formanka, azaz a fuvaros szoba berendezése, a csapszék, a poharak, az evőeszközök ugyancsak csehszlovákiai illetőségűek.” A cseh söröző hangulatot a kort megidéző bútorzat, klasszikus keretes újságtartók gyűjteménye és régi zenegép fokozta. A Magyar Nemzet a szoftvert mustrálta a nyitáskor és szintén nem talált benne kivetnivalót. „Hordókban és palackokban állandóan lesz pilzeni sör, emellett a beherovkától, a borovicskától a knédliig és a sztrapacskáig terjed a különlegességek kínálata. A konyhafőnök-helyettes, valamint a vendégeket fogadó és helyükre invitáló teremfőnök ugyancsak Csehszlovákiából érkezik.”

Svejk cseh söröző Sajdik karikatúráján
Fotó: Magyar Nemzet / Arcanum

Apropó pilzeni sör. A Szovjetunió első embere, Mihail Gorbacsov által éppen 1985-ben meghirdetett nyitást Csehszlovákia a maga részéről többek között egyik legexportképesebb cikkével, a sörrel igyekezett véghezvinni. Párizsba és Bécsbe is terveztek Svejk vendéglőt, ahol szintén Pilsner Urquell folyt volna a csapokból. Ezek a tervek végül nem valósultak meg. A magyar verziónak viszont nagy sikere lett és a sör ebben komoly szerepet játszott. Számos a sör köré épülő extra programot szerveztek a sörkabarétól kezdve a 20 tételes cseh sörkóstolón át. Az alapszolgáltatás is hozta a kor első osztályú éttermeinek színvonalát. 1988-ban 95 pontot kapott a százból a Képes7 állandó tesztrovatának csapatától.

A Svejknél előszeretettel hangoztatták, hogy hivatalos első osztályú minőségi besoroláshoz másodosztályú árak társulnak. 1989-ben egy komplett ebéd, levessel, főétellel, salátával, aperitiffel és az elmaradhatatlan sörrel 400-500 forintba került. Ebből az üveges sör 49, a korsó csapolt sör 42 forintot tett ki. (Viszonyításképpen: ebben az évben járta be a sajtót a világraszóló botrány”, miszerint a Győrtől 16 kilométerre található öttevényi Napsugár étteremben egy korsó osztrák Ottakringért 83 forintot kértek el.)

A második cseh söröző kudarca

Vencel Söröző. Fotó: A hét / Arcanum

A sikeren felbuzdulva a Svejket üzemeltető Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat 1989 tavaszán megnyitotta a cseh sörfőzők védőszentjéről elnevezett Vencel Sörözőt. (Teljesen véletlenül éppen abban a Rákóczi út 57. szám alatti Luther házban, amit a 19. század végén a pesti szlovák evangélikus gyülekezet építtetett a temploma köré.) A Vencelben nem titkoltan a Svejk babérjaira törtek. A második budapesti cseh söröző éveken át az alábbi szöveggel hirdette magát a Pesti Műsorban. „Mintha csak modern ruhába öltöztetett ikertestvére lenne a Svejk vendéglőnek, ízléses berendezése, tágas, világos, virágos környezetben kínálja a Rákóczi út forgatagában a békesség szigetét. Étlapja felvonultatja a cseh és a szlovák konyha specialitásait éppúgy, mint a magyar és nemzetközi konyha legnépszerűbb ízeit.”

A recept finoman szólva nem működött, a Vencel már az ezredfordulót sem érte meg. A Svejk közel egy évtizedet húzott még rá. Helyét az időközben visszakeresztelt Király utcában 2008-ban vette át egy olasz étterem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük