Geri Ádám A gulyáskommunizmus kifejezés Amerikában született, eredetileg a fagyos kínai-szovjet viszony kapcsán használták.
A gulyáskommunizmus (ritkábban gulyásszocializmus) kifejezéssel a legtöbb forrás ma a Kádár-rendszernek az 1960-as évektől induló időszakát azonosítja. A kifejezés arra utal, hogy az országot ekkortól (főleg az elfogyasztható javak tekintetében) bizonyos fokú jólét jellemezte. A két szó ma már valóban az országot 1956 és 1988 között vezető Kádár János nevéhez kötődik, ám ez egyáltalán nem volt mindig így.
Ihletője inkább Nyikita Hruscsov volt. A Szovjetunió akkori első embere 1964. március 31-én látogatásra érkezett Magyarországra, ennek során több nyilvános beszédében is elsütötte a „gulyásos” hasonlatot, mint a jólét és a megelégedettség egyik jelképét. Már rögtön Budapestre menet, Szolnokon feltette a költői kérdést: „Vajon árt az valakinek, ha például önöknél több és jobb gulyást esznek az emberek? Vajon a forradalmi szellemet és a forradalmi lendületet ez meg fogja törni? Ugye hogy nem!”
A Komárom Megyei Dolgozók Lapja beszámolója alapján három nappal később Bábolnán is előkerült Hruscsovnál a gulyás. „Nálunk jól mennek a dolgok, ez az, ami öröm a számunkra. Ez tulajdonképpen életünk, harcunk célja is. Megsemmisíteni a kizsákmányolókat, megszilárdítani munka hatalmát, fejleszteni a termelőerőket és biztosítani azt, hogy mindenkinek bőségesen teljen gulyásból egyik napon éppen úgy, mint a másik vagy harmadik napon.”
Gulyáskommunizmus vagy forradalom
A fenti mondatok nem is annyira Magyarországnak, mint Kínának szóltak. A szintén kommunista ázsiai ország rendszeresen megvádolta Hruscsovot azzal, hogy az ideológia fejekbe történő töltése helyett az emberek gyomrának töltésével van elfoglalva. A magyarországi látogatásról és még inkább az üzengetésről a The New York Times amerikai napilap 1964. április 3-án Moszkva gulyás kommunizmusa címmel számolt be. Szinte biztosra vehető, hogy ekkor született meg a kifejezés.
Az egész nyugati blokk rákapott egyébként a gulyásozásra, még a politikában is hivatkozási alap lett. A Népszabadság londoni tudósítója szerint Sir Alec Douglas-Home akkori brit miniszterelnök Hruscsov szavaira megjegyezte, reméli, hogy „az ideológiák harca helyett inkább a szakácsok fognak majd harcolni”. Az olvasók kérésére az egyik legnagyobb angol napilap, a Daily Express még áprilisban első oldalon ismertette a gulyás receptjét. A magyar pártsajtó – élén a már idézett Komárom Megyei Dolgozók Lapjával – örömmel beleállt a dologba. „Ez a gulyás már jelképpé nőtt (az angol miniszterelnök már ekként is reagált rá), jelképévé az új társadalom legfőbb céljának: az anyagi javak bőségének, az emberek.” Ennél tovább azonban még hosszú ideig nem merészkedtek a hazai újságok.
Éles irányváltás
Megtették ezt helyettük a szovjetek, de akkor már egészen más megvilágítást kapott a kifejezés. Történt ugyanis, hogy ellenlábásai 1964. október 14-én leváltották Hruscsovot a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkári és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöki tisztéből. Utódja, Leonyid Brezsnyev eleve más vonalat képviselt, ráadásul legitimálni is akarta a puccsát, így elkezdte visszamenőleg hitelteleníteni Hruscsov működését. 1965 elején az első számú szovjet szócső, a Pravda újság Hruscsovot elméleti okoskodónak állította be, aki nem fogta fel, hogy „a Szovjetunió Kommunista Pártja magas társadalmi eszméket követ és nem a gulyáskommunizmusért, hanem a béke, munkaszabadság, egyenlőség, testvériség és az összes népek boldogságáért küzd“.
A sors fura fintora, hogy később Brezsnyev szintén megkapta a gulyáskommunizmus vádját. Kína neki is felrótta, hogy a Szovjetunióban – így az Új Ifjúság 1967-ben – a „nyugati országokhoz hasonlóan konzum-társadalom alakul majd ki és hogy az élet az elpolgáriasodáshoz vezet”. Odáig mentek, hogy ez a „gulyáskommunizmusnak” nevezett valami nem más, mint a kapitalizmus.
A gulyáskommunizmus hazatér
A gulyáskommunizmus idővel aztán mégis születési helyével, vagyis Magyarországgal került a legszorosabb nexusba. Kádárral kapcsolatban először előbb természetesen külföldön írták le. Ha pontos az Uj Kelet magyar nyelvű izraeli újság korabeli fordítása, akkor az elsők egyike minden bizonnyal az amerikai TIME magazin 1965-ös cikke lehetett. „Bár Kádár népszerűsítette rezsimjét az utazási korlátozások megkönnyítése, a fogyasztási cikkek bőségesebb termelése és általában a gulyáskommunizmus terjesztése által, a magyar nemzetgazdaság mégis súlyos helyzetben van.”
A magyarországi lapok sokáig óvatosak voltak. (Nem úgy, mint az emigráns magyarok által külföldön működtetett újságok.) Ha használták is a kifejezést, azt mindig külföldi orgánumokra hivatkozva tették. Tipikus megvalósulási formája ennek a Magyar Híradó című újság 1972-es cikke. „Nyugat-Európában Kádár János 1956 óta vezetett politikájának többféle nevet adtak. Az egyik nézet szerint a magyar EP politikája nem más, mint Hruscsov »gulyáskommunizmusának« egyik formája, mások szerint egy »különleges magyar út«. A hazai sajtó a kifejezést direktben csak a rendszerváltás környékén kezdte használni.
Címlapfotó: Fortepan / Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény (középen legelöl balról jobbra Nyikita Hruscsov és Kádár János)
