Szőlőt neveztek el Jókai Mórról

jókai mór

A híres szőlőnemesítő família tagja Jókai Mórnak ajánlotta egyik saját nemesítésű szőlőjét tisztelgésül annak irodalmi és borászati munkássága előtt. A fajta ma is terem a Jókai Kert lankáin.

Jókai Mór legalább annyira büszke volt svábhegyi minigazdaságára, mint irodalmi munkásságára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Kertészgazdászati jegyzetek című munkájában tett vallomása, miszerint egyszer rá kellett szólni, kertészkedés közben se hanyagolja el az írást. „Magam is megfogtam a csákány nyelét, és segítettem lonkát vágni, galagonyát irtani a napszámosoknak. És amellett írtam a Kárpáti Zoltán regényemet. Kaptam is egyszer Török Jánostól, akinek a Pesti Naplójában jelent meg a regényem tárcánkint, egy hatalmas dorgatóriumot: Hallja az úr! Vagy regényt írjunk, vagy paszulyt öntözzünk!”

Jókai kert, a szőlő hazája

jókai kert
Fotó: Heti Válasz / Arcanum

A svábhegyi kertben, bár a híres bableveshez az említett paszuly mellett még saját disznót is neveltek, illetve gyapotcserjével is kísérleteztek, egyértelműen a szőlő és a bor vitte a prímet. Jókai számos fajtával foglalkozott (kékek: kadarka, Jakab-szőlő, fekete zamatos, veres ropogós, veres szagos, veres chasselas, piros dinka; fehérek: hönigli, genuai fürjtojás, fehér szagos, hegyes szagos, kecskeszemű, rénusz, rajnai rizling, herbemont, solonis), ezekből többek között budai vörös és aszú bort, pontosabban szalmabort készített. „Aszu bort csinált abból a mult évben felakgatott és édes mazsolává aszott sok Hönigliből, mely a nagy éléstár plafondjához erősített léczeten csüggve érte meg az új termést. Ezt a mazsolává aszott új tavalyi szőllőt Etuskám szedte le az akgatékról. Azután Móricz bátyámmal és velem együtt mind leszemeztük csutkájáról s egy e czélra készült nagy fadézsába töltöttük a szemeket. Móricz bátyám tavalyi jó bort öntve rá, addig hagyta állni, míg a szemek szépen tele szívták magukat a zamatos nedűvel. Azután sajátkezűleg kipréselte, egy csinos miniatűr borsajtón, melyet a nyitott teraszon állított fel” – olvasható Váli Marinak, Jókai unokahúgának visszaemlékezésében.

Születésnapra saját szőlő

jókai kert, szüret
Szüret a Jókai Kertben, jobb szélen Jókai Mór áll Fotó: 168 óra

Ennek fényében nem meglepő, hogy egyik csodálója egy újonnan nemesített és róla elnevezendő csemegeszőlő-fajtával kívánt kedveskedni az írónak 1900-ban, annak 75. születésnapján. Végül a nemesítés befejezése egy évet csúszott, de így is nagy szenzációt lett belőle. A korabeli lapok egymás után közölték le az elküldött szőlőmagoncokhoz (magról kelt hajtás) mellékelt „rajongói” levelet. „Méltóságos Uram, mélyen tisztelt Mester Úr! Jelen soraimmal egyidejűleg egyik ujabb szőlőmagocskámnak ez évi termését küldöm meg méltóságodnak mutatóba, azon tiszteletteljes kérelemmel, méltóztassék megengedni, hogy ezen kitünően bevált szőlőmagfiam – a halhatatlan nagy nevét a szőlészet terén is megörökítendő – «Dr. Jókai Mór» nevet viselhessen. Az újszülött származása: Apja Chasselas Duhamel, francia eredetű, szép nagy s rozsdafoltos fehérbogyójú, koránérő s bőven termő nemes csemegefajta. Anyja pedig Bronner’s Traube, német származású, hirtelen szőke szépség, sajátságos szégyenpiros színű, kitűnő izű, olvadozó, lágy husu elég korán érő s kissé szagos természetű terméssel. Megjegyzem, hogy a küldemény a rohadás és a darazsak távoltartása céljából meg lett erősen kénporozva, miért kívánatos a fürtöt egészséggel való elfogyasztás előtt kissé megfüröszteni. Kérelmem ismétlésével, kiváló tisztelettel maradtam, Nagymihályban (Zemplén vm.), 1901. szeptember hónap 28-án. Méltóságodnak alázatos szolgája Mathiász József."

jókai kert
Az egykori gazdasági épület az egyetlen, ami ma is áll Fotó: Budapest / Arcanum

A Mathiász név kifejezetten jó referenciának számított az ügyben. A Jókai szőlőt nemesítő József elsősorban iskolaigazgató volt és csak másodsorban kertész, bátyja Mathiász János azonban az első nagy magyar szőlőnemesítő nemzedék kiemelkedő alakja. Az általa létrehozott többezer új fajtából a szőlőskertek királynőjét vagy éppen a Csabagyöngyét a mai napig termesztik. Öccse, József sem végezhette rosszul a dolgát, erról tanúskodik Jókai neki írt válaszlevele, ami szintén bejárta a korabeli sajtót. „Igen tisztelt kollegám. Mint magam is szőlőmivelő ember, nagy élvezetet találtam az ön által létrehozott uj fajta szőlőben, mely a jó tulajdonok egyesítésével van felruházva. Nagy büszkeségemet fogom találni benne, ha e remek szőlőfaj az én nevemet viselendi s e kitüntetést önnek hálásan megköszönöm. Minden áldást kivánva Önre, maradok igaz tisztelettel Budapest, 1901. okt. 4-én igaz hive dr Jókai Mór.”

Nem lett sikersztori

jókai villa a svábhegyen
Fotó: Hegyvidék / Arcanum

A Jókai szőlő ezzel együtt nem futott be karriert. Még azt sem tudni biztosan, hogy az író ültetett belőle saját kertjébe. Ha igen, akkor sem lehetett hosszúéletű, mivel Jókai 1904-es halála után hamar az enyészeté lett az egykori svábhegyi paradicsom. Herszényi László Gyümölcsfajta ismertetés című, 1934-ben megjelent munkájában szerepelt a fajta, ráadásul a forgalmazásra utaló ár is tartozott hozza az alábbi leírás mellett: „Chasselas Jókai Mór. BronnerstraubeXChasselas Duhamel. Tőkéje robusztus, buja növekedésű, óriási fával és szertelenül elhelyezkedő, világoszöld és vastagszövetű lombozattal. Venyigéje tömör, vastag, hosszú izületközű, mellékhajtásoknak bővében van. Virágzata kicsiny, szabályszerű, jobbadára a párta alatt termékenyül. Termésfürtje közepes, inkább laza s nagyon változóalakú, legtöbb közte a rövid, hengerded alak. Bogyói nagyok, kerekgömbölyűek, szalmasárgák, vastag porcoshéjjal. Húsuk olvadozó, nagyon kellemes édesízű, felséges aromával. Általában rendkívül szép és nemes szőlő. Eltartásra és szállításra kiválóan alkalmas. Bőven terem, de magas művelést igényel. Szeptember hó második felében érik.”

Jókai kert, Jókai szőlő – 2. rész

jókai kert, ültetés
A Kadarka Kör tagjai újratelepítik a szőlőt az író egykori kertjében Fotó: Budapest / Arcanum

Az 1975-ben Német Márton tollából megjelent Ampelográfia album ezzel szemben „tőkéjét középerősnek minősíti, fürtjét, bogyóját tömöttnek, kicsinek” – hívja fel a figyelmet Buza Péter egy 2016-os cikkében. A Budapest-történésznek azóta sikerült kiderítenie, mi az igazság. „Zöldesek és valóban nem nagyok a szemek. 2024-ben ezt már saját szemünkkel láthattuk” – mondta el a Gasztrorégész kérdésére Buza Péter. A Svábhegyen, Jókai egykori birtokán 2011-ben az ő kezdeményezésére elindult szőlőrevitalizációs projekt során ugyanis sikerült Jókai szőlőt is ültetni. A Jókai kert lankáin a borkészítéshez 800 tő kadarkát művel a szintén a történész által elindított Kadarka Kör, ám a szaletlit az egykor az író tiszteletére létrehozott fajta futja be – a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutató Állomásának (Mathiász János egykori kertjének) fajtagyűjteményében ugyanis megőriztek belőle pár egyedet.

Címlapfotó: Uj Idők / Arcanum

Ajánlott cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük