Éhgyomorra tüsszentés és rétesnyújtás – szilveszteri és újévi ételes babonák a múltból

Meghökkentő és mulatságos régi szokások a konyha környékéről, amiket az óév utolsó és az újév első napján gyakoroltak.

Ahogy a karácsonyhoz, úgy a Szilveszterhez és az újévhez is számos étellel kapcsolatos hiedelem tartozik. A lencsének, malacnak, szárnyasoknak, halaknak a szerencsét vagy éppen szerencsétlenséget hozó „tulajdonságaival” az emberek többsége tisztában van. Azonban, mint az az alábbi (régi újságokból válogatott) gyűjtésből is kiderül, sokkal több ételhez kötődik szilveszteri vagy újévi babona. Ráadásul még az sem mindegy például, hogy a már említett malacot (miután megsütötték) melyik végével előre kell bevinni az ebédlőbe.

Magyarország vármegyéi és városai – Fiume és a magyar-horvát tengerpart, 1897

Újév napján a gyermekek krajczárt kapnak ismerőseiktől s az összegyűlt pénzeket egy almába dugdossák, úgy hogy az elsőt a közepébe illesztik, a többit pedig körben körül, míg az alma sün módjára ki van tüskézve rézpénzzel.

Vasárnapi Ujság, 1899

Szilveszter éjjelén emeltetnek a leánnyal bögrét, amit ilyeténképen szokás tenni. Hat bögrét tesznek az asztalra, azok alá fésűt, szenet, sót, kenyeret, gyűrűt és olvasót dugnak, akként természetesen, hogy az a leány ne lássa, kinek a bögrék közül választania kell. A fésű veszekedő férjet, a szén sok gondot, a só jómódot, a kenyér békességet jelent, a gyűrű a választott elnyerését, az olvasó a pártában maradást jósolja meg.

A kit ebéd idején megszidnak, azt évközben egyszer sem kell megszidni.

Újév napján nem szabad káposztát főzni, mert akkor az egész esztendő savanyú lesz; nem szabad borsót enni, mert aki borsót eszik, az könnyelműen játszik szerencséjével.

Alkotmány, 1902

Megjegyzendő azonban, hogy a sült malacot orrával befelé kell vinni az ebédlőbe, hogy a bennlevőkre mintegy rátúrja a szerencsét.

Mohács és Vidéke, 1912

Elsőrangú újévi babona, amint tudjuk, hogy újév napján sült malacnak, vagy legalább is disznóhúsnak kell lenni az asztalon (…) Mostanában, mikor városokban – kivált újévkor – roppant drága a malac, sok helyen nyullal helyettesítik, mert az is előre szokott futni.

Vasárnapi Könyv, 1917

Az év utolsó estéjén a kemencébe annyi pogácsát kén tenni, ahány tagja van a családnak. Mindenki választ magának egy pogácsát még a sütés előtt és abba tollat dug. Akinek a tolla sütés közben megég, az fog meghalni. Baranya némely községében karácsony és újév között nem sütnek kenyeret, mert aki ezt eszi, annak meghal valakije, de ha nem, akkor a disznaja, vagy a tehene pusztul el.

Eger, 1932

Újév reggelén éhgyomorra tüsszenteni jó jel. Másszor is éhgyomorra tüsszenteni, úgy déli harangozó idején, már nem olyan jó. Harmadszor is tüsszenteni, esti nyolckor és még mindig éhgyomorra – határozottan ungusztiőz.

Ethnographia, 1932

Újévkor tengerit főznek, különben állandó lesz a patkány a háznál.

Pécsi Napló, 1933

A kacsa, lud elhápogja, a borjú, tehén elbőgi a szerencsét. Nincs tehát más választás a malacnál.

Vasárnapi Könyv, 1933

Az egy darabban lehámozott almahéj divatja is régi. Óvatosan meghámozzák az almát, hogy héja hosszú csíkban maradjon meg. Aztán egyik végét megfogva, átdobják a váll fölött. Ha nem szakad el, egy betűt fog mutatni.

Orosházi Hírek, 1949

Na és elmaradhatatlan a rétes is az újévi asztalról. Amilyen hosszan nyújtják a rétest, olyan szerencséje lesz a rétesből evőknek.

Délmagyarország, 1955

Még ma is sok családban szokásos a szilveszteri vacsorát közvetlen éjfél előtt tálalni. Az asztalra finom falatok kerülnek s a vacsora fogyasztása rétesevéssel zárul az újesztendő első perceiben.

Vas Népe, 1960

A „vöröshagyma kalendárium”-ot december 24-én az éjféli misére való indulás előtt szokták készíteni. E célból a vöröshagymát kettévágták és az egyik feléből kivágtak 12 réteget, majd ezeket az asztalra rakva megjelölték az egymás után következő hónapok neveivel. Azután a homorú alakú hagymarétegekre egyforma adag sót tettek. Mise után megvizsgálták a hagymadarabokat. Amelyikben a só nedvesnek látszott, arról azt tartották, hogy az annak megfelelő hónap is nedves lesz, amelyikben viszont a só szárazon maradt, annak a hónapja is – a hiedelem szerint –, száraznak ígérkezett.

Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1964

A malacevés, hogy orrával kitúrja a szerencsét, nem általános, de sárga kását, főtt kukoricát fogyasztanak, hogy sok arany legyen. Másutt töltött káposztát, bélés rétest esznek, hogy a bankópénz sose fogyjon el, vagy lencsét, hogy a kerekpénz se hiányozzék. Van, ahol édes káposzta az újévi étel, hogy édes legyen az egész év.

Békés Megyei Népújság, 1972

Újévi fogás volt az édeskáposzta disznóhússal. És elengedhetetlen volt a kalács.

Zalai Hírlap, 1972

A káposzta legendája későbbi keletű, a papírpénzzel, bankóval kapcsolatos. A káposztalevél – bankólevél. Szép hasonlat ugye? Ha a bab aranypénzt vonz a házhoz, a káposzta logikus, hogy bankót, érdemes tehát sokat főzni belőle.

Somogyi Néplap, 1976

Sok helyütt még ma is elmaradhatatlan újévi »kellék« a gombóc: egy-egy papírszeletre fiúneveket írnak föl, belegyúrják 12 gombócba, tizenharmadikba azonban nem a kerül név. Főzéskor a víz felszínére érkező első gombóc árulja el a lány jövendőbelije nevét.

Címlapfotó: Fortepan / FŐFOTÓ