Hetvenhatos, ümbüs, pajszer – elfeledett fröccs fajták

fröccs, borozó

6 ismeretlen név, 6 izgalmas történet: fröccs fajták, amiknek a nevét a legtöbben valószínűleg még soha nem hallották.

Számos fröccstáblázat elérhető az interneten, ezekben az egyszerűbbektől az egészen bonyolultakig minden manapság divatos (értsd: olykor valóban rendelt) fröccs szerepel. Igaz, némelyik éppenséggel rosszul: éppen a Gasztrorégész derítette ki, hogy az Ujházi- és a Krúdy-fröccs például nagyon máshogy nézett ki eredetileg, mint ahogyan ma ismerjük.

Az alábbiakban viszont olyan fröccs fajták kerülnek bemutatásra, amelyek semmilyen mai listában nem szoktak helyet kapni. Ki tudja, hátha eme gyűjtés nyomán újra megjelennek az itallapokon.

Hetvenhatos

A hetvenhatos a hosszúlépés egy másik neve – legalábbis a Magyar Hírlap 1933. március 25-i száma szerint. Se előtte, se utána semmilyen másik lap nem említi ezt az elnevezést. A szóban forgó újság viszont egész izgalmas történetet is kerekített köré. „A hosszúlépés, vagy hetvenhatos, annyi mint egy deci bor, két deci szóda hozzáadásával. Krúdy Gyula, a nagyszerű író és baráti köre ilyet iszik, ha megszomjúdozik. Ezt a fröccsmennyiséget bizalmas körben azért hívják »hetvenhatosnak«, mert a boldog békeidőkben az előírásos katonalépés hetvenöt centiméter volt, mivel pedig ez »hetvenhat«, tehát eggyel nagyobb az előírásnál, szóval: »hosszúlépés«.”

Ümbüs

Már az arányok is szokatlanok, hiszen nem nagyon szerepel semmilyen listán 4 deciliter borból és 6 deciliter szódából álló fröccs. (Ismert viszont a fordítottja: polgármesternek nevezik a 6 deciliter bor és 4 deciliter szóda elegyét.) És itt még nincs vége a meglepetéseknek, ugyanis az ümbüs „tájszó”. A Független Újság 1948 decemberi száma szerint „a 4 deci bor és 6 deci szóda keverékét a Ferencvárosban ümbüs-nek hívják”.

Közös

A Független Újság ugyanezen cikke bevezeti a közös nevű fröccsöt is a köztudatba. Ez a változat 5 deciliter borból és 5 deciliter szódavízből tevődik össze. Érdekesség, hogy a szerző azt írja, ez a dupla maflával egyezik meg, manapság viszont az előtag nélküli „sima” maflánál kapunk 1 liter italt a poharunkba.

Pajszer vagy csatos

És még mindig a Független Újság írja: „A pájszer (vagy csattos) egy liter bor és fél liter szóda, egy másfélliteres csattos üvegbe töltve.”

Veres

Újabb tájjellegű fröccs, ami ráadásul egy nyelvészeti tanulmányból került elő. A Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Nyelvészeti és Fonetikai Intézetének munkatársai által Döbrököz szókészletének rétegződése címmel publikált 1947-es munkájában az alábbi olvasható: „Tolna megyei Doborköz: a veres pedig két deci 3:2 arányban kevert vörösborból és vízből állt.” Vagyis itt tulajdonképpen egy vörösboros házmesterről van szó.

Illúziótréfa

A gyűjtés utolsó tagja kakukktojás, de nem azért, mert a kisfröccsöt a névben a „tréfa” szó helyettesíti. Krúdy például gyakran ezen a néven rendelte a kisfröccsöt nyilvános helyen. A furcsaság abban áll, hogy – akárcsak a kizárólag langyos szódavizet tartalmazó színészfröccs – ez is nélkülözi a bort. A Színházi Élet mutatta be a közönségnek 1937. július 25-én. Valószínűleg nem aratott nagy sikert, mert soha többé nem bukkant fel lapok hasábjain. Elolvasva a receptet, ezen nincs is mit csodálkozni. „Kivénhedt és epéssé vált kiskocsmázók számára, akik már csak a rég sírba szállt fröccsidők hangulatainak emlékét kergetik, igen alkalmas ital az úgynevezett illúziótréfa: 1 deci szóda, 1 deci kútvízzel.”

Címlapfotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ajánlott cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük