Geri Ádám A TV-sztárból lett drogfutár lebukása után 9 fogházat kóstolt végig. Szabadulása után „Michelin Kalauz"-t írt élményeiből. Az életéről készült film 5 Oscar-díjat kapott.
Műsorvezető, színész, csempész, író. Az 1914. augusztus 5-én Marseille-ben született Jacques Angelvin a felsorolt összes „szakmában” kipróbálta magát, pedig családi háttere alapján egyik sem volt benne a pakliban. Sikeres szülei például egy cukrászat élén látták volna leginkább, ehhez képest ő 1939-ben antikváriumi eladóként tengődött a Quartier Latinben. „A dúsgazdag és előkelő marseille-i család fia hosszú éveken át csak így felelhetne arra a kérdésre, mi a foglalkozása: Aranyifjú vagyok. Nem kevesebb, mint 15 iskolát jár végig, de egyik sem biztatja a legkisebb diplomával sem” – mutatta be az addigra már befutott tévés ifjúkori tévelygéseit a Népszabadság 1962-ben.
Végül éppen ez a léha életmód hozta meg számára az álommunkát és a hírnevet. A rádiónál dolgozó barátja ajánlotta be a párizsi éjszakát bemutató műsorba, mondván, úgy ismeri a mulatókat, mint a tenyerét. Egészen a rendezőasszisztensi pozícióig vitte, így kézenfekvő volt, hogy amikor a műsort átköltöztették a TV-be, őt is vigyék. Gálaműsorok házigazdája és reklámarca lett abban a korban, amikor esténként a komplett lakosság egyetlen csatorna előtt ült. Franciaország a lába előtt hevert. „A tv-riporter előbb barátnőjét, Jacqueline táncosnőt megválasztatja Párizs sztriptízkirálynőjévé, majd a két sztár közös üzletet alapít: a Szerelem szigetén, a főváros közelében exkluzív kabarét nyitnak, dancinggal, úszómedencével, miniatűr golfpályával és minden olyasmivel, ami egy diszkrét találkahelyhez kívántatik” – írta a már idézett fenti cikk.
Autóval Amerikába
Ennek megfelelően a franciákat sokkolta a hír, amikor Angelvint 1962. január 18-án kábítószercsempészet vádjával letartóztatták New Yorkban. A Magyar szó nevű lap Két és fél milliárd értékű heroin egy Buickban címmel számolt be az akcióról. „Jacques Angelvin Párizsból, New Yorkon keresztül Kanadába utazott állítólag azért, hogy a montreali televízióban egy francia műsort állítson össze. Valaki azonban gyanút fogott, hogy utazásának tulajdonképpen nem ez volt a célja. A gyanú be is igazolódott. Buickjának – amelyet Franciaországból egy amerikai hajón szállítottak az Egyesült Államokba – néhány nehéz alkatrészét ügyesen kicserélték könnyebbre, és a hiányzó súlymennyiséget kábítószerrel pótolták. (...) Angelvin ekkor volt életében először New Yorkban. A fényűző Waldorf-Astoria szállóban bérelt szobát, és itt maradt néhány napig. A rendőrség furcsának találta, hogy több ízben is találkozott egy Frangois Barbier nevű francia állampolgárral, több párizsi éjjeli mulató tulajdonosával. Barbier-ről nem gondolták, hogy kábítószer csempészéssel is foglalkozik, de amikor utána kérdezősködtek, kitűnt, hogy igen sűrűn ellátogat Marseille-be, a kikötővárosba, s azt is megtudták, hogy vagyona szinte ugrásszerűen gyarapodott. Barbier Angelvin előtt két nappal érkezett New Yorkba, Kanadán át. New York-i tartózkodásuk harmadik napján Angelvin Buickjával a 42. utcába hajtott. Mint később mondta, fényképezkedni akart, és kocsiját nem volt hol hagynia, csak egy közelben lévő garázsban talált helyet. Itt is hagyta a kocsit, és sétája után nem ment érte, hanem taxiin tért vissza a hotelbe. Eközben a Buickkal furcsa dolgok történtek. Egy Pasquale Fuga nevű egyén, aki mint mechanikus mutatkozott be a garázsban, azzal a megokolással, hogy Angelviin kívánságára felülvizsgálja a kocsit, hatszor kihajtotta a garázsból. Ez furcsának tűnt. Nem azért vitték-e el a kocsit, hogy valamit kiszereljenek belőle? Amikor két nap múlva Angelvin elment a kocsiért, a rendőrség emberei letartóztatták.”
Homályos magyarázat
A feltuningolt Buickból 11, más források szerint 52 kiló heroin került elő. Bármelyik szám is igaz, az volt az addigi legnagyobb fogás. Az extra poggyász értéke 5 millió dollárra rúgott. A korabeli sajtó azt is tudni vélte, hogy egy ekkora szállítmányért a passzőröknek, vagyis a futároknak 11 ezer dollár, közel 6 millió forint ütötte a markát. Hogy erre mi szüksége volt Angelvinnek, az sosem derült ki, ő ugyanis végig mindent tagadott. „Egy szponzorom első osztályú utat akart nekem fizetni Amerikába. Ebből az összegből a turistaosztályon utazva a kocsimat is magammal tudtam vinni, az USA-ban pedig nevetségesen olcsó a benzin. Szóval igazándiból még spóroltam is ezzel a megoldással” – szólt a magyarázat arról, miért vitte magával a kocsiját annyi pénzért, amennyiből majdnem vehetett volna egyet odaát. A bíróság nem vette be a mesét. Angelvint 1963 szeptemberében 6 év fegyházra ízélték, végül 1967-ben engedték szabadon és toloncolták ki.
Michelin Kalauz a rácsok mögül
Hazatérése után nem tétlenkedett. 1968-ban már meg is jelent memoárja Az én amerikai börtöneim címmel (Mes prisons américaines), ami egy rendhagyó útikalauznak is beillett. Az egykori TV-sztár ugyanis, élve a lehetőséggel, miszerint a tengerentúlon a raboknak joguk volt megválasztani büntetésük színhelyét, összesen 9 különböző börtönt próbált ki – a nagy túljelentkezés miatt a legjobb helyekért olykor bizony sorba kellett állnia. Így juthatott el például a Dannemorába, ahol – a Times beszámolója szerint – saját krumplit ültethetett, hogy ne a mirelit sültburgonyát kelljen ennie. Tapasztalatait mindenhol részletesen megírta, humort sem nélkülöző értékeléseiből a magyar újságok is készséggel szemezgettek.
A brooklyni börtön elkerülendő. Felvétel és konyha pocsék.
(Esti Hírlap)
A Sing Sing kétcsillagos lett, mivel viszonylag jók a sportlehetőségek, viszont korántsem volt megelégedve a koszttal és a bánásmóddal.
(Tükör)
Mindenkit óv például a New York-i Raymond utcai börtöntől, mert cellái piszkosak, primitívek, az ágytakarón lyukak éktelenkednek. E börtön szakácsának – Angelvin szerint – „a leghalványabb fogalma sincs a gasztronómiáról”.
A Szövetségi Börtönben elég jól lehetett enni, a társalgóban televízió is van. Hatvanháromféle cigarettát árulnak itt. Ennek ellenére csak egy csillagot érdemel, mert a priccsek nem elég kényelmesek és az intézménynek nincs kertje.
A legmelegebben azonban a Clinton fegyházát ajánlja, ez három csillagot kapott. Tökéletes komfort, rádió, ski, minden cellában televízió, állandó mozi, udvarias személyzet.
(Népszava)
A Michelin útikönyvekből ismert, 1-2-3 csillagot kiosztó rendszer már nem Angelvintől származik, azokat a Figaro francia napilap játékos kedvű szerkesztője biggyesztette hozzá a könyvből vett részletekhez a recenziójában. Egy csillaggal az egyszerű konyhát, kettővel a már az „igényeseknek is megfelelő” jó konyhát, hárommal a különösen kitűnő fegyházkonyhát jutalmazta. Ugyanígy csillagot kaptak a börtönök a kényelemre és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó bekezdések alapján.
Megfilmesítették életét
Angelvin utolsó éveit a nyilvánosságtól visszavonultan élte, ingatlanosként dolgozott. 1978-ban halt meg Cannes-ban. Még megérte, hogy amerikai kalandjaiból 1971-ben filmet készítsenek. A főleg Brooklyn utcáin forgatott Francia kapcsolat azt az akciót meséli el, amelynek keretében a rendőrök lefülelték a drogfutárt és társait. A két főhekus, Gene Hackman és Roy Schneider párosából előbbi Oscar-díjat kapott alakításáért, mellette a film elnyerte a legjobb filmért, a legjobb rendezőnek, a legjobb adaptált forgatókönyvnek és a legjobb vágásért járó aranyszobrot is.
Francia kapcsolatnak hívták a módszert, amivel az 1930-as évektől Törökországból Franciaországon keresztül az amerikai kontinensre csempészték a heroint. A hálózatot a korzikai maffia működtette. 1971-ben a török kormány illegálissá nyilvánította az ópiumtermesztést, nemzetközi összefogással ezután pár év alatt sikerült felszámolni az útvonalat.
