Geri Ádám A Népstadion, a Puskás Ferenc elődje 1953. augusztus 20-án nyitott meg. Közép-Európa egyik legnagyobb sportlétesítményénél minden területen nagyot álmodtak az illetékesek.
A legenda szerint a Sport szelet a Népstadion megnyitójára lett kitalálva
Elterjedt nézet, miszerint a Sport szeletet 1953. augusztus 20-ra fejlesztették. Az étcsokoládéval bevont rumos ízesítésű édességet valóban abban az évben mutatták be, ám jóval korábban. Februárban a Belkereskedelmi Minisztérium által végzett közvélemény-kutatáson már szerepelt – nem is rosszul. A felmérés keretében budapesti általános iskolásoknak kellett dolgozatot írniuk arról, milyen cukorkafélét vásárolnának, ha 5 forintjuk lenne erre a célra. „Sok híve van a tiszta-csokoládénak és a pralinéféléknek, szeretik a nugátot, a csomagolt cukorkaszeleteket, amelyek közül a Bajtárs-, a Csiki- és a Sport-szelet a legkelendőbb” – ismerteti a végeredményt a Magyar Nemzet.
Mindazonáltal a tervek szerint nem maradt volna saját csoki nélkül a Népstadion sem. „A Népstadion megnyitása alkalmából Stadion-szelet kerül forgalomba. Az új készítmény ízléses csomagolású töltött nápolyi, amelynek fedőlapján a Népstadion képe látható” – jelenti be az új jövevényt két héttel korábban az Esti Budapest lap. Mivel azonban az interneten egyetlen fotót vagy egyéb dokumentumot sem találni róla, kérdéses, a nápolyi valóban elkészült-e.
Távsörcsapolót is terveztek a Népstadionba
„Közép-Európának nemcsak egyik legnagyobb, hanem egyik legkorszerűbben felszerelt sporttelepe lesz a Népstadion” – írja a Szabad Nép 1953 májusában. Ez a nézők teljes körű kényeztetését is magában foglalta (volna). „Az összes büffékhez a sör központi helyről, csővezeték útján, mindig frissen csapolva jut majd el” – állította még egy héttel a megnyitó előtt is az Esti Budapest lap.
Ebből végül a jelek szerint semmi nem valósult meg augusztus 20-ra. „A tervek szerint 1954 tavaszára készülnek el a Népstadionban a Büffévállalat gépi berendezései, a hűtőberendezések, a távsörcsapoló készülékek és a szódavízgyártó gépek. A gépi berendezések elkészülése után nem kétséges, hogy a Büffévállalat munkája is nagymértékben könnyebb lesz. A távolabb eső és magasan fekvő büffékbe nem kell majd emberi erővel felszállítani a jeget, a sört és a szódavizet. Néhány központi csapolóhelyről vezetékek szállítják majd három-négy büffébe a frissen csapolt sört, szódavizet.” E mondatokkal vázolta szeptember elején Belkereskedelem című lap, hogyan kívánják elejét venni a jövőben a megnyitón tapasztalt problémáknak. A zsúfolásig megtelt stadionban ugyanis sokan szomjasan maradtak. A 33 büfé egy része láthatóan csődöt mondott, a 140 mozgó árus pedig nem bírt bemenni a tömött sorok közé.
A távsörcsapoló később is csak álom maradt, sőt egy időben még maga a csapolt sör is – erről egy 1956 májusi Szabad Nép cikk tanúskodik. A szerző félidőben szeretett volna csapolt sört inni, több büfét is felkeresett, de egyiknél sem járt szerencsével, kénytelen volt üveges sört venni.
Elképesztő mennyiségű étel-ital fogyott így is
A 78 ezer személy befogadására tervezett Népstadion megnyitóján 90 ezren voltak. Ennyien nézték végig, ahogy az Aranycsapat tagjaival felálló Budapesti Honvéd 3-2-re legyőzi a Szpartak Moszkvát. (A túltömöttséget oka az volt, hogy a 25 főnyi állóhelyre másfélszer annyian gyömöszölték be magukat.) A már idézett Belkereskedelem című leltára szerint az első napon végül, „több mint 40 ezer pohár sör, 40 ezer kisfröccs, 35 ezer szörp, 40 ezer pohár ásványvíz, 53 ezer nápolyi és 15 ezer pogácsa fogyott el”.
Fotó: Belkereskedelem / Arcanum
