Geri Ádám Mi köti össze az eredetileg a malombizniszben érdekelt Haggenmacher családot a Dreherrel?
A svájci Winterthurban, molnár famíliába született Haggenmacher Henrik Jakab 1856-ban érkezett Magyarországra. Kezdetben Goltdammer Károly berlini malomkőgyáros pesti képviseletét látta el, ám hamar saját malmot is bérelt a mai Terézvárosban. Jó nevet szerzett magának a malomiparban, másfél évtizeddel később pedig bővítette tevékenységi körét. „Frohner promontori sörgyárát Haggenmacher vette meg 220,000 frtért” – adta hírül a Fővárosi Lapok 1871. február 21-i száma. A Promontoron (ma Budafok), a mai Nagytétényi út 48-50. címen található sörgyárat hamar átadta fiának. 1884-ben már egészen biztosan ifjabb Haggenmacher Henrik vezette az üzemet.
Haggenmacher-Dreher házasság
A sörgyár jól prosperált. Az egyaránt kőbányai Dreher sörgyár és az Első Magyar Részvényserfőző mögött – igaz, jelentősen lemaradva – de stabilan őrizte harmadik helyét a termelési mennyiség alapján. Ráadásul a Haggenmacher idővel összeállt a Dreherrel. A közeledés első lépéseként Dreher Jenő, az alapító unokája 1898. október 28-án a Hold utcai református templomban feleségül vette idősebb Haggenmacher Henrik legkisebb gyermekét, a Lilynek becézett Bertha Luise-t, azaz Berta Lujzát. A két család (de főleg a Dreher) korabeli jelentőségét jól mutatja, hogy a házaspár a martonvásári Brunszvik kastélyba költözött, amit a Dreherek 7500 hektárnyi birtokkal együtt vásároltak meg Habsburg József Károly főhercegtől.
A bevallottan „házassági stratégiának” tekintett frigy jól sült el, Lily ugyanis „rajongva imádta férjét” – tudható meg Pekár Zsuzsának az 1994-ben A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönyébe írt cikkéből. Pekár az információit első kézből szerezte: a férje, Haggenmacher Sándor Lily unokaöccse volt, férje nagynénjét pedig személyesen ismerte. Bár 1901-ben a két család tagjai (és még sokan mások) már közösen hozták létre a Kőbányai malátagyár részvénytársaságot, a Dreher és Haggenmacher sörgyár csak jó két évtized múlva egyesült. „Ilyen családi kapcsolatok mellett szinte kézenfekvő, hogy az I. világháború utáni válságban a Dreher-Haggenmacher érdekeltség összefogott és a sörgyárak először unióba léptek egymással” – magyarázta az utóbb elkerülhetetlen döntés okát Pekár.
Mamutvállalat születik
A Dreher-, az időközben Budafok mellett Kőbányán is üzemet beindító Haggenmacher-sörgyár (valamint az Első magyar részvényserfőzde, amiben Drehereknek szintén volt tulajdonrészük) Első magyar részvény-serfőződe néven 1923-ban érdekközösségbe lépett a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében. Az igazgatóságban két Dreher és három Haggenmacher kapott helyet. Mivel a sörpiac pangott, a frissen létrejött konszern gyakorlatilag minden egyébbel is foglalkozott. (Hogy pontosan mi mindennel, arról IDE KATTINTVA lehet olvasni.)
Innen egyébként már egyenes út vezetett a teljes fúzióhoz, ami 1933-ban jött el. November 30-án jegyezték be a cégbíróságon a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvénysörfőzde Rt.-t 16 millió pengő alaptőkével. (Összehasonlításképpen: ugyanakkor a Magyar Acélnak 2, a Láng Gépgyárnak 1,5 millió volt az alaptőkéje, csupán a Rimamurányi vasmű 19 és az Egyesült Izzó 21 milliója szárnyalta túl alaptőkében az új mamut-sörgyárat.) A Dreher és a Haggenmacher össze is bútorozott, a budafoki egységben befejeződött a termelés.
Együtt tűntek el, külön tértek vissza
A kommunista hatalomátvétel és államosítás után 1948-ban létrejött a Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalata, a Dreher-Haggenmacher pedig megszűnt létezni. A Dreher márka négy évtizeddel később ébredt fel Csipkerózsika-álmából. A Kőbányai Sörgyár 1988-ban szerződést kötött a jogtulajdonosokkal, és ismét gyártani kezdte a Dreher sört. A Haggenmacherre újabb majd’ négy évtizedet kellett várni: a márka – újra önállóan – 2025-ben Budafokon, az eredeti telephelyen éledt újjá.
Címlapfotó: Fortepan / Miklós Lajos
