Petőfi-leves, BMV-főzelék: méltán elfeledett magyar ételek

leves kanálban

A nevük egyet jelentett a silány minőséggel.

A rosszul sikerült ételek gúnynevekkel illetése nem újkeletű jelenség. Különösen intenzíven űzték azonban ezt a sportot a szocializmus fiataljai. Az üzemi konyhák által ellátott iskolai, egyetemi és munkahelyi menzák egyenételei bőven szolgáltattak ehhez muníciót. Az alábbi elnevezések szinte mindegyike 1945 és 1989 között született majd terjedt el a közbeszédben.

BMV-főzelék: Bele minden vacakot! Bele minden vadat!

Kiejtve béemvé, ami egybeesik a német BMW autómárkával. Sokaknak az iskolai menzák finom főzeléke volt maga a megtestesült BMV.

Leningrád-leves: bevehetetlen (a szájba)

Leningrád (ma Szentpétervár) ostroma a második világháború és az egész történelem egyik leghíresebb és legpusztítóbb ütközete volt. A német hadsereg 1941. szeptember 8. és 1944. január 27. között, azaz összesen 872 napig tartotta a várost bekerítve, illetve blokád alatt. Az ostrom áldozatainak száma több millió főre tehető, Hitlernek végül mégsem sikerült bevennie a várost, vagyis az számára bevehetetlen maradt. Innen ered a rossz ízű levesek Leningrád-levessé történő elkeresztelése.

Petőfi-leves: Minek nevezzelek?

Az 1848-ban íródott Minek nevezzelek? című romantikus óda Petőfi Sándor életművének egyik legszebb szerelmes verse. Petőfi eredetileg Szendrey Júliának címezte, jó 100 évvel később azonban minden felismerhetetlen leves is a költemény „múzsájává” vált.

Fradi-leves vagy sportleves: Mindent bele!

A futballpályák és egyéb sportesemények leggyakoribb rigmusa a „Mindent bele”. A sport- és a BMV- előtagok nyugodtan használhatók egymás szinonimáiként.

Zilahy-leves: Valamit visz a víz

Zilahy Lajos 1928-ban írta meg a Valamit visz a víz című regényét, amiből 1944-ben filmet is forgattak Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével. A történetben egy titokzatos asszonyt sodor a partra a folyó, ez pedig feldúlja egy család addig idilli életét. A Zilahy-leves a híg lötty megfelelője.

Zrínyi-leves: Aki megeszi, kirohan

Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le a várvédők és I. Szulejmán szultán seregei között – végül az utóbbi teljes győzelmével végződött. A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, inkább a biztos halált választva szeptember 7-én kitörtek a belső várból. Az elsőként kilépő Zrínyi Miklós kapitányt azonnal találat érte és meghalt – innen lett a „Zrínyi kirohanása” kifejezés. Ezzel a címmel többek között Johann Peter Krafft és Hollósy Simon, Székely Bertalan festett képet. Aki Zrínyi-levest eszik, azt nem a hősi halál utáni vágy készteti kirohanásra – hanem a hascsikarás.

Bolyai-leves: Sok benne az ismeretlen

A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulóinak „találmánya”. A 19. században élt Bolyai János az egyik leghíresebb magyar matematikus volt. Első sorban a geometria területén alkotott kiemelkedőt, de sokat foglalkozott az úgynevezett algebrai egyenletek elméletével, s így az egyenletek ismeretlenjeivel is. A felismerhetetlen összetételű Bolyai-leves azonban minden bizonnyal még rajta is kifogott volna.

+1: Skóta

Utalás a kis mennyiségre, vagyis arra, hogy Pi-vel meg kéne még szorozni, azaz háromszor annyi lenne belőle elegendő. Akkor kiadna egy adagot, illetve akkor kiadná a teljes nevet: piskóta. Ami már nem piskóta adag.

Címlapfotó: Piotr Miazga / Unsplash

Ajánlott cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük