Ki volt Karl Pilwax, a Pilvax kávéház névadója?

A sors furcsa fintora: Karl Pilwax eredetileg házasodni indult Pestre, de aztán osztrák létére tett azért, hogy az ő kávéháza legyen a forradalom bölcsője.

„Tisztelettel jelentem a’ t. cz. közönségnek, miképen az uri-utezában, Libaschinczky-féle házban levő, jelességéről ismeretes és minden kéjelemmel ellátott kávéházat átvevén, valódi italokkal (a’ kávéhoz reggelenkint fris tejföl vagyon) és pontos szolgálattal ’s tisztasággal törökedem minden óhajtásnak megfelelni.  E’ terjedelmes kávéházi teremben legolvasottabb magyar és német hírlapok nagy választékban lelhetők; van benne négy jeles tekeasztal, ’s nem hibázik semmi sem, mi a’ mulató társaság örömét emeli. Azon vendég urakat, kik levélbeli ügyeikben czimemet használni akarják, a’ legpontosabb átvételről biztosítom. Pesten, octoberben, 1842.”  A Pesti Hírlapban elhelyezett eme rövid közleménnyel értesítette a közönséget a kor szokásainak megfelelően Pilvax Károly arról, hogy átvette az addig Privorszky kávéház néven ismert hely üzemeltetését.

Pillwaxból Pilwax

Az egykori Uri (ma Petőfi Sándor) utcai műintézmény az 1848. március 15-i események okán bevonult a történelembe. A történészek szinte minden előástak róla, tulajdonosáról azonban jóval kevesebbet tudni. Pilvax Károly Karl Pillwaxként Bécs akkori elővárosában, Döblingben, egy iskolamester fiaként látta meg a napvilágot. Ifjú éveit egy tanácsnoki jelentés alapján a Magyarság című lap rekonstruálta 1928-ban. „Hat éven át különféle vendégházakban mint pincér volt alkalmazásban (...) az I. Ferenc nevet viselő gőzhajón három éven át vendéglősi minőségben.”

1841. március 31-én aztán Bécsben útlevélhez folyamodott, majd „felülvén 1841. május 5-én a Wiedener Haupstrasse sarkán a Goldenes Lammhoz címzett, máig meglevő ódon vendégfogadó előtt a pozsonyi dilizsáncra (postakocsi - a szerk.), majd ott átülvén a Rudolf von Alt metszeteiről is ismerős hosszukéményü gőzhajóra” Pestre indult – írja róla 1926-ban a Nemzeti újság, miután egy teljesen más ügy kapcsán véletlenül ráakadtak Pilvax házassági szerződésére, útlevelére és privát feljegyzéseire. „Pesten az volt a célja, hogy itt folytassa a Bécsben kitanult kávésmesterséget. De nem csupán a kávéház alapítás vonzotta ide, hanem egy pesti polgárcsalád szép leányának, Giergl Mária Teréziának csillogó fekete szeme is. Évekkel előbb Bécsben találkoztak, s azóta szorgalmasan levelezgettek” – világítja meg a költözés okát a Képes Magyarország 1958-ban. Giergl János neves pesti ötvös nővérével 1841. december 27-én került sor az eljegyzésre. Bár az esküvő dátuma nem ismert, Pilvax 29 évesen, jó eséllyel már házasemberként vágott bele a terve megvalósításába.

Lánglelkű magyarok osztrák otthona

A mai Türr István, akkor „Kis hid-utcában, a Vas törzsökhöz címzett házban gyakorolta a bormérést”, mielőtt 1842. május 10-én kérte az illetékes pesti tanácsnál „a Libasinszky-örökösök kávési jogának haszonbérbe-vételét” – írja a Magyarság című lap már idézett cikke. A Libasinszky-házban Cafe Renessaince néven akkor már bejáratott kávézó működött. Pilvax mégis a névváltoztatás mellett döntött, úgy gondolta, a szerinte nehezen kimondható név gátja lehet a sikernek. Más módon is igyekezett a pestiek kedvében járni. Bár ő maga még igencsak törte a magyart, 1843 augusztusában a Pesti Hírlapban leközölt hirdetésében büszkén kürtölte világgá, hogy a felújítás során „kávéházamat Mollíe Edvard ügyes szobafestő által a’ legújabb modorban feldiszesíttettem; a’ legkitűnőbb hősök, és nagyszivü hazafiak képei ékesítik a’ falat”.

Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hely a lánglelkű magyar ifjak második otthonává vált, mígnem „ama esős márciusi reggelen a kerek márványasztalra felállott (...) Petőfi Sándor és a gutgesinnt osztrák Pilwax uram belesodródott a magyar forradalom kellős közepébe”. A Nemzeti újság 1926-os, egyébként kétségtelenül frappáns megfogalmazása nem fedi a valóságot. Az 1848-as események idején már nem a döblingi mester tüsténkedett a vendégek között.

„Fiatalságunk kedvencz gyűlhelyévé vált uri-utczai kávéházat, az előtti bérlője Pilvax eltávoztával sz. Mihály nap óta Fillinger vette át. Míg egyfelől Fillingert, mint győri származású magyar hazánkfiát mindenkinek legőszintébben ajánlhatjuk ; másfelől hiszszük, hogy saját személyére nézve sem ma- radand el a’ közönségnek eddigi bizalma ’s részvéte” – csinált ingyenreklámot az új vezetőnek az Életképek 1847 októberében. Pilvax „fájó szívvel búcsúzott el a kávéháztól, amelyet öt évig vezetett (...) Krisztinavárosi kertes házába vonult vissza, hogy jó levegőn legyen, gyógyítsa beteg szívét és tüdejét” – utal rá a már említett 1958-as cikk, hogy betegség állt a váltás hátterében.

Petőfi javaslata

Alig fél évvel később a két név kéz a kézben együtt forgott a pesti flaszteren. A Jelenkor 1848. március 21-i száma például „Fillinger (Pilvax) kávéház”-ról ír. Ami egyébként „Petőfy indítványára” egy újabb, a „Szabadság csarnoka” névvel is gazdagodott. Az utókor által a háromból győztesnek kihozott „keresztapa”, Pilvax Károly 1849. június 19-én, 36 évesen hunyt el. Özvegye jóval később ismét férjhez ment, majd Erdélyben, Dicsőszentmártonban nyitott vendégfogadót.

Címlapfotó: Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története 1. / Arcanum