Orgia zajlott a budapesti vadászati világkiállításon

Folyt a sör, medve ült a terített asztalnál, a pisztolyokba pálinka került. Képek és érdekességek az 1971-es budapesti vadászkiállításról.

Első alkalommal 1971. augusztus 27. és szeptember 30. között rendeztek Magyarországon vadászati világkiállítást. Az esemény akkor több szempontból is úttörőnek számított: egyrészt az ország korábban soha nem adott otthont világkiállításnak, másrészt ebben a témában sem volt még ilyen átfogó seregszemle. Ennek megfelelően minden résztvevő kitett magáért, így természetesen a vendéglátóegységek is.

Versenyen dőlt el, ki etetheti a látogatókat

Több más étterem és büfé mellett, halász-, vadász- és birkacsárda is működött a Hungexpo területén a kiállítás ideje alatt. A potenciális üzemeltetőknek a Mezőgazdasági Szövetkezet (MESZÖV) májusban „selejtezőt” szervezett. „Tizenegy szakács, ugyanannyi felszolgáló és nyolc cukrász mutatja be tudását 18-án Sopronban a Liszt Ferenc Művelődési Ház éttermében. (…) A soproni verseny alkalmával kiállításon tekinthetők meg a cukrászok készítményei és a felszolgálók terítékei. Nemcsak díszterítést, hanem reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora alkalmával használatos terítési módokat is bemutatnak majd a versenyző áfész felszolgálók” – harangozta be az eseményt pár nappal korábban a Kisalföld megyei hírlap.

Nem volt túlzás a reggelire való felkészülés, a Hajdú-Bihari Napló helyszíni beszámolója szerint ugyanis a teljes nyitvatartási időben rohamozták az éhes látogatók a vadászkiállítás vendéglőit: „A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat 112 fős Kollektívája ezekben a napokban, hetekben Budapesten, a vadászati világkiállítás látogatói körében öregbíti a hajdúsági vendéglátás jó hírét. (…) Ottjártunkkor örömmel közölték a Hortobágy étterem dolgozói: mindennap telt házuk van, a nap minden órájában (reggel 9-től este 9 óráig) foglalt minden asztal, minden hely. (…) A legerősebb nap az elmúlt vasárnap volt: a 36-féle ételből, a különböző italokból 314 ezer forintot forgalmaztak. Ez az összeg csaknem kétszerese az Arany Bika egy-egy szilveszteri napi forgalmának. Csupán az említett napon 26 hektoliter hordós, tízezer palack üveges sör és 550 kilogramm házikolbász kelt el.” A nagy sztár a standon állítólag ezzel együtt Székely Ödönné Bözsike szakácsnő töltött káposztája volt, a dunakömlődi halászcsárdában Eszti néni halászleve remekelt, a velencei halászcsárdában a keszeg fogyott legjobban, a karcagi birkacsárdában pedig napi 20-25 birkából kellett főzni.

Országszerte beindult a nagyüzem

„A Veszprém megyei szövetkezetek hat csárdát jelentettek be a Belkereskedelmi Minisztériumnak abból a célból, hogy megfelelő körülmények között képesek fogadni a nyár derekán megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállítás nemzetközi vendégeit. A Vámosi, a Dabrókai, a Gyöngyösi, a Koloska és a Tölgyfa csárda, valamint a balatonfüredi Halászkert készül a külföldiek vendéglátására. Gondoskodnak szórakoztatásukról is, ismét lesz paprika parti, gyertyabál, betyártemetés, párnatánc és a Koloska csárda festői környékén megszervezik a túralovaglást” – jelenti a megyei napilap, a Veszprémi Napló 1971. április 28-án. Habár a kiállítás maga Budapestre koncentrálódott (még a négyesfogathajtó Európa-bajnokság is a fővárosban zajlott, igaz, a vérebversenyt a pilisi hegyekbe vitték), vidéken számos további helyen hasonló előkészületeket tettek. „Nem messze innen az Aranyponty, mely a Vadászati Világkiállításra készült el sok millióért, és most zárva van…Nekünk nem nagyon tetszik ez a beruházási politika” – búsong a Volán című újság az 1-es út mentén, Tata és Komárom között álló fogadó sorsa felett.

Természetesen a budapesti éttermek és szállodák sem akartak lemaradni, rengeteg helyen speciális választékkal, ajánlatokkal igyekeztek becsalogatni az ide érkező külföldieket (lásd lenti kép). Két év restaurálás után éppen a vadászati világkiállítás előtt nyitott meg újra az 1848-as forradalom epicentruma, a Pilvax, ahol külön vadásztermet is szenteltek az eseménynek. Rajtuk is messze túltett a Blaha Lujza tér közelében található Palace szálló. „Az étteremben, a megterített asztalnál egy medve ül. Nyakában kendő, kezében kés, villa – akár egy vacsorára váró, éhes vendég. Az alkalomra feldíszített étterembe még két ilyen szokatlan látogató foglal helyet: három életnagyságú barnamedve teszi vadászossá a hangulatot. (…) Soha nem hallott, vagy rég elfeledett ételek egész sora, ínycsiklandó különlegességek sokasága elégíti ki a hazai gourmanok igényeit. Nézzünk egy-két különlegességet, mit kínál az étlap. Fogas, süllő, harcsa, angolna, béka, rák várja a serpenyőkben rossz sorát, hogy a nekünk megszokott, pontyból készült ételekről ne is beszéljünk. S itt a hazai vadállomány: nyúlból, őzből, vaddisznóból és fogolyból, fácánból, vadkacsából készültek finom falatok. Akik szeretik a különleges ízeket, kóstolják meg a konyakkal és a rummal ízesített, gesztenyével flambírozott szarvasbordát Hunor módra. A Palace Szálló szakácsai sok száz éves szakácskönyvekből kutatták-keresték elő a több mint egy hónapig kóstolható ételek receptjét” – ámuldozik az Esti Hírlap újságírója.

Likőrrel töltött párbalypisztolytól a szarvascsalogatóig

Emléktárgyakból sem volt hiány, szinte az összes állami vállalat meglátta az üzletet a Vadászkiállítás merchandisingban. A Budapest Likőripati Vállalat egyenesen négy új termékkel jött ki erre az alkalomra. „Az emléktárgynak is alkalmas, különleges formájú fél literes palackokban –, amelyekből mini-kivitel is készül – árusítják majd egyebek, között az étvágyjavító, a vadászételek előtt ajánlott áfonya zamatú Fortuna likőrt. A Silvanus Koktél barackpálinka és a mecseki hegység illatos gyógyerejű fűveivel, virágkivonataival ízesített gyomorerősítő, amelyet a nehéz vadas ételek után ajánlanak, míg a Hunor Black likőr feketeszeder, cigánymeggy és zöld dió felhasználásával készült” – írja a Zalai Hírlap két héttel a megnyitó előtt. Új köntöst, díszdobozt kapott a jóval korábban, 1901-ben bevezetett „immár világhírű Hubertus”, valamint a szintén régi ismerős barackpálinka. „Díszdobozban két 3,5 decis, barackpálinkával töltött párbajpisztoly formájú üveget is vehetnek emlékbe a világkiállítás látogatói” – számolt be a Magyar Hírlap. Voltak szilárd különlegességek is a vadhúsból készült kolbásztól kezdve a konzerv őzpörköltön át a fácánsültig. Természetesen nemcsak az élelmiszeripar tette oda magát, a budapesti Kozmosz Ktsz. selyembélésű díszdobozokban kilométerekre elhallatszó faligonggal és miniatűr őzhívóval, az OFOTÉRT fegyvertávcsövekkel árasztotta el a kiállítást, a magyar posta pedig speciális bélyeget adott ki.