Az első hazai kínai étterem, a Vörös Sárkány története elsősorban a trükkök miatt érdekes, amikkel az eredeti alapanyagokat beszerezték.
„A Belvárosi Vendéglátó Vállalat Vörös Sárkány néven távol-keleti éttermet nyitott a Népköztársaság útján. Az eredeti kínai mintára berendezett vendéglőben távol-keleti ételeket kínálnak a gourmand-oknak. Tervezik, hogy jövőre a kerthelyiséget is japán kertté alakítják át.” A rövid közleményt az új vendéglő 1982. december 11-i elindulásáról gyakorlatilag az egész magyar sajtó átvette, de még utána is hónapokig cikkeztek róla. Nem csoda, hiszen a Népköztársaság (ma Andrássy) út 80. szám alatt az első kínai étterem működött Magyarországon.
Az 1973-ban Budán, a Fő utcában nyitott Kacsa vendéglőben már 1981-től tartottak karatefilm vetítéssel egybekötött távol-keleti esteket, hagyományos hétköznapokon azonban nem kínai étteremként üzemelt a hely. 1982-ben például a mozis repertoárt „katasztrófafilmekkel” bővítették, amikhez már nem ázsiai fogásokat szolgáltak fel, valamint tartottak dél-amerikai napokat is.
- A tokaji pezsgő története 200 éve kezdődött
- Az igazi Rákóczi túrós titka
- A magyar kóla, ami legyőzte a Coca-Colát
- Így követték el a Balaton ellen történetének legnagyobb bűntényét
- 50 éve a magyarok kedvenc étele, pedig nem is tudni, hogy miből készül
Hogy jön össze a jégkorong és az első kínai étterem?
A 60-70-es évek fagyos kínai-szovjet kapcsolata lehet a magyarázat arra, hogy a Moszkvával hivatalból szolidáris Budapesten a nemzetközi gasztrokitekintés keretében sokkal előbb jöhetett létre az első olaszos pizzéria, mint kínai étterem. Ráadásul akkor sem felsőbb utasításra, de a vezetés az enyhülés jegyében legalább már nem kaszálta el a kezdeményezést. „A Taverna Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat igazgatója szabad kezet adott nekem. Olyan jellegű vendéglőt nyithatunk, amilyent jónak látunk. A kínai mellett voksoltam” – mesélte Kassai György a Vörös Sárkány ötletgazdája és üzletvezetője 1986-ban a Nemzeti Sportnak.
Nem véletlen a legnagyobb hazai sportmédium érdeklődése, Kassai ugyanis a jégkorong világából érkezett a vendéglátásba, az ázsiai ország konyhájába is még aktív játékosként, a külföldi túrák során szeretett bele. Kicsiben már előző munkahelyén, egy sörkertben bepróbálkozott vele a vendégeinél. Argentin, francia és távol-keleti esteket szervezett, elmondása szerint egyértelműen az utóbbiak vitték el a pálmát. 1981-ben kapott zöld utat a kínai étterem terve, megvalósítása másfél évbe telt. „Az üzletvezető az előző évben a Fradi jégkorongcsapatával – szakvezetője – Hamburgban járt, s ott felvette a kapcsolatot egy Kínában született német fűszernagykereskedővel, aki kétezer éttermet lát el Európában keleti fűszerekkel. Az első szállítmány tizenhat fűszerfajtából állt” – villantott fel egyet a megannyi kalandból az Esti Hírlap 1983-ban. Később a német vonal révén érkezett Magyarországra többek között a cápauszony, a bambuszrügy, a babcsíra, a szezám olaj, az osztrigamártás, a kínai üvegtészta és a rizsbor is.
Kínaiért német márkával
Ezekért persze nyugatnémet márkával kellett fizetni, ami abban a korban nem volt annyira magától értetődő. Kassai gyakorlatilag az egész magyar külkereskedelmet megmozgatta a tranzakcióval. „Alapanyag beszerzésünk (…) a Belker devizakeretéből, a Délker és a Monimpex közreműködésével” zajlik – adott betekintést az étterem negyedik születésnapján az Esti Hírlapban. Olykor azért mással is beérte az NSZK-partner: a rák és tintahal bizniszt a Generálimpex bonyolította az étteremnek, sörösüveget adtak cserébe. A többi hozzávalónál szintén komoly találékonyságra volt szükség. Recepteket a budapesti kínai követségről kértek, az étkészletet a BÁV (Bizományi Áru Vállalat) üzleteiben guberálták össze.
Magyar sztárszakács a konyhában
A szoftverről egy ideig részben maga Kína gondoskodott. „Kínai szakács Pekingből – Zhao Yu Sheng – és a húga hostessnek, Zhao Yu Xiang. (Nővérük itt van férjnél, pesti asszony, amikor meghallotta, hogy kínai vendéglő nyit majd, pekingi szakács testvéreit ajánlotta)” – számolt be a Vörös Sárkány emberanyagáról az Esti Hírlap 1983 októberében.
Mindazonáltal ők csak a vendéglő felfuttatásában vettek részt, a tartós sikerre Bíró Lajos személye volt a garancia. A még ma is az abszolút élvonalba tartozó sztárséf (a Bock Bisztró alapítója, az egyik első magyar TV-s főzőverseny, a Mesterszakács zsűritagja) a kezdetektől a csapatot erősítette. Előtte az amerikai nagykövetség szakácsaként kóstolt bele a kínai konyhába. Persze azért neki is jól jött az 1984-es többhetes pekingi tanulmányút. „Huszonhárom étteremben jártak, különböző vendéglőkben, első osztályúaktól a mi fogalmunknak megfelelő kisvendéglőkig. Mit, miből, hogyan főznek – ezt tanulmányozták a pesti kínai vendéglő konyha s éttermi vezetői. Főztek is; a Kínai-Magyar Barátság kommuna éttermében Bíró Lajos, a Vörös Sárkány konyhafőnöke több napon át együtt főzött a szecsuáni mesterszakáccsal. Sok konyhai tapasztalattal, fűszerekkel, receptekkel tért haza a küldöttség” – tudósított a kiruccanásról az Esti Hírlap.
Mennyire volt autentikus a magyar kínai étterem?
Bár néha megkapták, hogy magyarosan főznek, sőt, Bíró Lajos nemrégiben maga is bevallotta, a fokhagymát valóban az itthon megszokott mértékkel mérte, elismerésekből sokkal több jutott nekik. „A legnagyobb sikert egyértelműen a Vörös Sárkány, távol-keleti éttermünk aratta. (…) A siker biztos jele, hogy a Hazánkban különböző kongresszusokon tartózkodó japán, kínai szakemberek is szívesen vacsoráznak itt, s adják tovább az üzlet címét egymásnak” – büszkélkedett a tulajdonos Belvárosi Vendéglátó Vállalat igazgatója, Dr. Feleki Ferenc 1984-ben a Magyar Nemzetnek. Korabeli beszámolók szerint a közönség népszerűségi listáján a kínai palacsinta sült rizzsel és hideg, erős káposztával, a szecsuáni bélszín, a sertéshús babcsírával, a pekingi kacsa és a mandula-desszert szerepelt. 1985-ben egy előételt, salátát, főételt, levest, desszertet valamint italt tartalmazó menü 200 forintba került a 6000 forintos átlagfizetések mellett.
Bejött a magyaroknak a kínai étterem
Feleki népszerűséggel kapcsolatos állítása egyáltalán nem volt túlzó. Bizonyíték erre az 1984-ben a Gresham palotában megnyitott Szecsuán étterem, az 1987-es debreceni és 1989-es győri klón, valamint a prototípus Vörös Sárkány vidéki turnéi, a dunai vacsoraestek és a meghosszabbított nyitva tartás. Aki így sem jutott éttermi kínaihoz, azoknak Bíró Lajos sietett a segítségére. A Képes Újság hasábjain otthon is elkészíthető receptekkel.
Hideg erős káposzta
Először salátalevet készítőnk. Aztán egy hegyes zöldpaprikát, egy pirospaprikát egy csomag újhagymát karikára vágva és egy fej káposztát kockára vágva eg.v dl olajban üvegesre párolunk. Ezután annyi salátalevet öntünk rá, hogy rögtön elpárologjon. Fogyasztható hidegen és melegen, előételnek és salátának.
Ánizsos karaj
Fél liter vízbe beleteszünk egy teáskanál gyi mbért egy evőkanál ánizst. Ebben egészben felforralunk egy fél kg megsózott karajt. Miután kihűl piros ételfestéket szórunk bele (vérvörös legyen a lé!), és egy napig pácoljuk. Másnap bő zsírban a húst ropogósra sütjük. Ezután paradicsompürét zsíron lepirltunk, az ánizsos léből hozzáöntünk egy kicsit és ebben pároljuk a karajt, míg a lé besűrűsődik és bevonja a húst.
Bundázott alma
Sűrű palacsintatésztát készítünk (egy litert), ebbe egy csomag sütőport teszünk és megforgatjuk benne a karikára vágott almákat. Bő forró olajban kisütjük. Cukorból karantént készítünk pici olajjal és pici ecettel. Ebben átforgatjuk a bundázott almát vagy a tetejére öntjük. Külön tálban szódavizet teszünk az asztalra, és evés előtt ebbe mártjuk az almát.
Saját szakácskönyv
A házi receptek tára aztán odáig duzzadt, hogy a Vörös Sárkány munkatársainak közreműködésével 1985-ben megjelent az első magyar kínai szakácskönyv, A kínai konyha. (Ezt 1990-ben egy második követte Kassai és Zhao Yi koprodukciójában.) 1988-ban korszerűsítés miatt fél évre bezárt a hely. Az újranyitásra Bíró már nem tért vissza, mert közben társtulajdonosa lett a szintén korszakos Művész Kávéház és Étteremnek.
Terjeszkedés
Kassai azonban még jó ideig lendületben maradt. 1990-ben saját fűszerboltot nyitott az étterem szomszédságában, 1992-ben pedig Békéscsabán hozott létre egy második Vörös Sárkányt. „Nem titkolt vágyam, hogy megpróbáljuk leszoktatni a magyarokat a rántott húsról és a pörköltről. Ne tagadják meg, de változatosabban, egészségesebben étkezzenek. A kínai konyha alapja a rengeteg zöldség, s ha mostanában állandóan a reformkonyháról hallani, akkor ez a kínaira igazán ráillik” – nyilatkozott ambiciózus terveiről a viharsarki bővítés évében a Kurírnak.
Pedig ekkor már gyülekeztek a sötét fellegek, csak a fővárosban félszáz kínai étterem működött. „Az elmúlt év alatt egyre-másra nyitották éttermeiket a hazánkban élő kínaiak. A nyugati nagyvárosokban nemcsak az egzotikus ízeket kedvelők látogatják a kínai vendéglőket, hanem azok is, akik olcsón kívánnak egy jót enni. (…) A Vörös Sárkány számára azonban a konkurencia terjeszkedése nem virágzást hozott, hanem azt eredményezte, hogy a korábban hetente betérő törzsvendégek már csak havonta egyszer látogatnak el a vendéglőbe” – adott piaci helyzetjelentést a Magyar Hírlap.
A vég
Kassai 1996-ban adta fel a harcot és fogadta el a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) ajánlatát. A vállalat Belgrád rakparton található Admiral éttermét vette át. „Másodszülött gyermekét éppen úgy szereti, mint az elsőt. Azt mondja róla, hogy ilyen színvonalas étterme több nem lesz az életében, ezért igyekszik működését legalább tíz-tizenhárom éven át fenntartani, mint annak idején a Vörös Sárkányt. (…) És in memoriam: Vörös Sárkány legkedveltebb ételeit is napirenden tartják. Ide jönnek nosztalgiázni az Andrássy út régi törzsvendégei” – írta a Kurír 1998-ban. Az áhított tíz év végül nem jött össze, 2005-ben, a cég privatizációjának elindításakor elhagyta a hajót.