Miért kellett összeveretnie magát Wichman Tamásnak az építkezés alatt? Kik voltak a Wichmann kocsma vendégei? Mi volt a titka a rántott húsos szendvicsnek?
A 2020. február 12-én elhunyt Wichmann Tamás kenus eredményeit, 37 magyar bajnoki címét, 9 világbajnoki aranyát, valamint az olimpiai győzelmet meghiúsító sorozatos pechek történetét valószínűleg sokkal többen ismerik, mint azt a tényt, hogy már sportolóként kiváló szakács volt.
Fiatalon kitanulta a mesterséget, 1966-ban elnyerte a Szakma Ifjú Mestere címet. Az edzések mellett rendszeresen besegített első feleségének, hol egy sörbárban, hol egy presszóban. Ezen kívül hosszú éveken át dolgozott a Keleti pályaudvarral szemben álló Szabadság Szállóban (ma Danubius Hotel Hungária néven fut), valamint a Citadella étteremben, és rövidebb ideig külföldön is.
- A tokaji pezsgő története 200 éve kezdődött
- Az igazi Rákóczi túrós titka
- A magyar kóla, ami legyőzte a Coca-Colát
- Így követték el a Balaton ellen történetének legnagyobb bűntényét
- 50 éve a magyarok kedvenc étele, pedig nem is tudni, hogy miből készül
Sport után vendéglátás
Ennek fényében nem volt meglepő, hogy aktív sportpályafutása vége felé, amikor el kellett döntenie, hogy – mint nyilatkozta – „nagy szerelmemet, a kenuzást, vagy a megélhetést választom”, az akkor már többgyerekes családapa (végül hatnál állt meg) a vendéglátásra tett, mivel „egy május elseje több pénzt hozott, mint a havi sportfizetésem vagy egy világbajnoki arany”. Bár ezzel párhuzamosan mindvégig vágyott rá, hogy legalább edzőként összejöjjön az olimpiai arany, egy-két rövidebb próbálkozásnál soha nem jutott tovább. A vendéglátást viszont soha nem érezte kényszerpályának. „A magam esetében inkább az élet értelmeiről beszélnék (…) ez lehetett egy nő, lehetett egy munka, sport vagy egy tanulmány, esetleg fizikai vagy egyéb eszközök. Én valahogy Steinbeck könyvei alapján élek, mert az ő gondolatait tisztelem. Steinbeck azt mondta, hogy a képességeink határáig próbáljunk meg eljutni” – hangzik az kölcsönvett mottója 1991-ben.
Tandori röviden mentegetőzik a telefonban, és elmond egy kétsorost. A második sorban az aranymetszés szerepel, így az elsőt el is felejtem, mert erről találtam egy könyvet a Kazinczy utcai Wichmann-kocsma ablakpárkányán, az utcán.
Lábass Endre (József Attila díjas író, festő, fotóművész): Szárnyasajtó (részlet), Magyar Napló 1993
A pofonokból épült Wichmann kocsma
Vendéglátós határainak kitapogatásához hazai pályán, erzsébetvárosi lakosként a Kazinczy utca 55 szám alatt fogott hozzá. „1984-ben elkezdtem építeni a saját kis vendéglőmet. Szó szerint, mert az ácsmunkáktól kezdve a lakatosmelóig, mindenben benne voltam magam is derékig. A pénzem egyébként sem futotta volna arra, hogy építtessem” – nyilatkozta 1988-ban a Magyar Ifjúságnak. Amit tudott, tényleg maga csinált, a bútorokat például a Budapest Sportcsarnok felhúzásánál használt, leselejtezett pallókból rakta össze. Hasonlóan kreatív módokon igyekezett előteremteni a fedezetet a munkálatokra. Alapból csak büfézett a Bujtor István féle Ötvös Csöpi filmek forgatásán, ám az Elvarázsolt Dollárba Popej nevű rosszfiúként beugrott egy-két pofonra, illetve a vele járó gázsira.
Az eredeti neve nem Wichmann kocsma volt
Cégérre már így sem futotta az 1987-es nyitáskor. Így hiába volt több név is a kalapban (a kenusok fiktív védőszentje, Szent Jupát vagy éppen a Luca széke), egyik sem került ki az ajtó fölé. Nem is lett rá már aztán szükség, mert közben „Wichmann kocsmájaként” hamar bevonult a hely a köztudatba.
„A 80-as években nem ez volt a legbiztonságosabb környék. Az akkor Majakovszkijnak hívott Király utcában cseréltek gazdát a lopott és csempészett áruk. Volt egyfajta misztérium abban, amit a környék tudott, és egyedül én voltam éjszaka is nyitva. Mindenki bejött, a képzőművész, a színészek, a munkás, a nehézfiúk, a nepper, délutánonként írók és az ELTE több teljes évfolyama” – fejtegette a gyorsan jött népszerűség okát az ex-kenus a Forbesnak 2014-ben, amikor az újság beválasztotta egységét a Bulinegyed kedvencei közé. „Amikor 1987-ben megnyitottam a kocsmát, egyre több rockzenész ugrott be egy italra. Itt volt a szomszédban az Ifjúsági Rendező Iroda, ahol a dolgaikat intézték” – mesél egy másik interjúban egy másik vendégkörről.
„Körülülünk egy asztalt Wichmann Tamás kocsmájában, emelet, külön rész, abrosz, a Wichmann hoz pezsgőt, vörösbort, szendvics, tiszta Európa, mondja Földényi. Csönd. Egy farkaskutya hever az asztal alatt, meg se mozdul.”
Kukorelly Endre (József Attila-díjas író, költő, kritikus): 8829 karakter (részlet), Népszava 2008
A legendás rántott húsos szendvics
Szakácstudományát viszont eredeti elképzelései ellenére nem igazán tudta megcsillogtatni, a kifinomult fogások helyett inkább sörkorcsolyára volt igény a közönség részéről. Igaz, Wichmannak azért ezt a műfajt is sikerült kimaxolnia ugyancsak legendássá váló bécsis szendvicsével. „Egy dolog, ami biztos: egyetlen olyan szendvics sem készülhet minálunk, amibe a rántott hús mellett ne tettük volna bele a szívünket és a lelkünket is. Talán ettől válik különlegessé ennek a szendvicsnek az íze” – árulta el a „titkos” receptet 2018-ban, a bezárás évében a Magyar Fórumnak. És még egy adalék: általában a „főnök” sütötte hozzá a húst. (Ő maga amúgy 1994-ben áttért a vegetáriánus kosztra, így próbálva kicsit ellensúlyozni a láncdohányosságát.)
„Utoljára ’95-96-ban jártunk le a Wichmannba rántott húsos szendvicsért meg Dreherért, mivel ott, az utcában volt a Pesti Est szerkesztősége, és hajnal ötig-hatig faragtuk a Wanted magazin egy-egy oldalát szegény Kelemen Balázzsal.”
Uj Péter (Index alapítója): A bulinegyed vége (részlet), Népszabadság 2014
„Korábban kenuztam is, Wichmann Tamást bálványoztam. Amikor megtudtam, hogy van egy kocsmája a Kazinczy utcában, elkezdtem oda járni, hogy meglessem a példaképet. Hamar kiderült, hogy nála kapható a világ legjobb rántott húsos szendvicse, így egyhamar megkettőződött a motiváció.”
Papp Gergely, azaz Pimasz úr, Képes Sport 2011
Egyébként is szinte mindent maga csinált, gyakorlatilag ott élte az életét. „A napomat. Reggel 9-től éjjel 2-ig, a bevásárlástól a takarításon át” – válaszolta a Ring újságírójának 1991-ben arra a kérdésre, mennyi idejét köti le a kocsma. És ha ez még nem lett volna elég: néha hangulatfelelőssé is neki kellett előlépnie (szó szerint) a pult mögül. „Utcazenészek elég gyakran be-betérnek. És egyre bátrabban felvállaltam a gitározást” – mesélte 2018-ban a Nemzeti Sportnak. Illéstől, Tolcsvaytól, LGT-től zengett ilyenkor a terem.
„Cicomátlan, deszkapadlós helyiségében, gyalultfa-asztaloknál, félhomályban ül a söröző közönség, a terem akusztikája következtében iszonyú a zaj, beszélgetni csak megfelelő decibelszámmal lehetséges.)”
Sárközi Mátyás (Molnár Ferenc unokája, író, műfordító, szerkesztő): A Király utcán végestelen-végig (könyvrészlet), 2006
A magyar kártya bölcsője
Egy hasonló „betéréssel” kezdődött az a történet, aminek a végén Wichmann kocsmáját a magyar kártyások zarándokhelyévé szentelték fel. „Először meglepődtem, mikor elém álltak, hogy megkoszorúznák a kocsma falát” – emlékezett vissza gy interjúban a nagy találkozásra. Úgy esett ugyanis, hogy a magyar zsugások 1996-ban kinyomozták, a kocsma helyén jó másfél évszázaddal korábban Schneider József kártyafestő műhelye működött. Ráadásul minden jel szerint ő készítette 1836-ban az első magyar kártyát. A felfedezés után, amíg a kocsma üzemelt, minden év december 29-én összegyűltek ott a kártyások megünnepelni a magyar kártya nem hivatalos napját. A Schneiderről megemlékező tábla a mai napig ott lóg az épület falán. Nem ez volt az egyetlen szervezet, amelyik szinte hazajárt ide. Többek között itt alakult meg 1987-ben a hazai képmagnósok egyesülete is.
„És akkor jött Edu. A Rózsa-Flores. Hát nem egy virágos ember, annyi szent. Sokat jártunk tüntetésekre, meg ilyenekre. Néha alaposan felöntöttünk a garatra Wichmann Tomi kocsmájában.”
Temesi Ferenc (Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, műfordító): Kapuzárás? (részlet), Kapu 2008
Mi volt a Wichmann kocsma titka?
„Pályafutása” 31 éve alatt lezajlott egy rendszerváltás, szanálták körülötte gyakorlatilag az egész kerületet, a Bulinegyed létrejöttével egy teljesen más kultúra vetette meg a szomszédban a lábát. A Wichmann azonban végig Wichmann tudott maradni. Hogy hogyan? 2018-ban vont erről mérleget a nyugdíjba vonulását már bejelentő gazda a Magyar Időknek. „Nehéz egyszerűen megfogalmazni a lényegét, mintha csak egy recept volna (…) Végy egy nagy fazekat, majd tegyél bele vizet, sót, krumplit meg amit még akarsz, és abból lesz egy leves. Valószínűleg ez a kocsma is így épült fel: én biztosítani tudtam hozzá a fazekat, a sót meg a vizet, a vendégek pedig hozták magukkal a belevalót. Színesítették és ízesítették, ők maguk tették olyanná, amilyen lett végül.”