Valóságos orgia zajlott az 1971-es vadászati világkiállításon

Folyt a sör, medve ült a terített asztalnál, a pisztolyokba pálinka került. Képek és érdekességek az 1971-es budapesti vadászkiállításról.

Első alkalommal 1971. augusztus 27. és szeptember 30. között rendeztek Magyarországon vadászati világkiállítást. Az esemény akkor több szempontból is úttörőnek számított. Egyrészt az ország korábban soha nem adott otthont világkiállításnak, másrészt ebben a témában sem volt még ilyen átfogó seregszemle. Ennek megfelelően minden résztvevő kitett magáért, így természetesen a vendéglátóegységek is.

Versenyeztek, ki etesse a vadászati világkiállítás vendégeit

Több más étterem és büfé mellett, halász-, vadász- és birkacsárda is működött a Hungexpo területén a kiállítás ideje alatt. A potenciális üzemeltetőknek a Mezőgazdasági Szövetkezet (MESZÖV) májusban „selejtezőt” szervezett. „Tizenegy szakács, ugyanannyi felszolgáló és nyolc cukrász mutatja be tudását 18-án Sopronban a Liszt Ferenc Művelődési Ház éttermében. (…) A soproni verseny alkalmával kiállításon tekinthetők meg a cukrászok készítményei és a felszolgálók terítékei. Nemcsak díszterítést, hanem reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora alkalmával használatos terítési módokat is bemutatnak majd a versenyző áfész felszolgálók” – harangozta be az eseményt pár nappal korábban a Kisalföld megyei hírlap.

Nem volt túlzás a reggelire való felkészülés. A Hajdú-Bihari Napló helyszíni beszámolója szerint ugyanis a teljes nyitvatartási időben rohamozták az éhes látogatók a vadászkiállítás vendéglőit. „A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat 112 fős Kollektívája ezekben a napokban, hetekben Budapesten, a vadászati világkiállítás látogatói körében öregbíti a hajdúsági vendéglátás jó hírét. (…) Ottjártunkkor örömmel közölték a Hortobágy étterem dolgozói: mindennap telt házuk van, a nap minden órájában (reggel 9-től este 9 óráig) foglalt minden asztal, minden hely. (…) A legerősebb nap az elmúlt vasárnap volt: a 36-féle ételből, a különböző italokból 314 ezer forintot forgalmaztak. Ez az összeg csaknem kétszerese az Arany Bika egy-egy szilveszteri napi forgalmának. Csupán az említett napon 26 hektoliter hordós, tízezer palack üveges sör és 550 kilogramm házikolbász kelt el.”

A nagy sztár a standon állítólag ezzel együtt Székely Ödönné Bözsike szakácsnő töltött káposztája volt, a dunakömlődi halászcsárdában Eszti néni halászleve remekelt, a velencei halászcsárdában a keszeg fogyott legjobban, a karcagi birkacsárdában pedig napi 20-25 birkából kellett főzni.

Országszerte beindult a nagyüzem

„A Veszprém megyei szövetkezetek hat csárdát jelentettek be a Belkereskedelmi Minisztériumnak abból a célból, hogy megfelelő körülmények között képesek fogadni a nyár derekán megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállítás nemzetközi vendégeit. A Vámosi, a Dabrókai, a Gyöngyösi, a Koloska és a Tölgyfa csárda, valamint a balatonfüredi Halászkert készül a külföldiek vendéglátására. Gondoskodnak szórakoztatásukról is. Ismét lesz paprika parti, gyertyabál, betyártemetés, párnatánc és a Koloska csárda festői környékén megszervezik a túralovaglást” – jelenti a megyei napilap, a Veszprémi Napló 1971. április 28-án. Habár a kiállítás maga Budapestre koncentrálódott (még a négyesfogathajtó Európa-bajnokság is a fővárosban zajlott, igaz, a vérebversenyt a pilisi hegyekbe vitték), vidéken számos további helyen hasonló előkészületeket tettek. „Nem messze innen az Aranyponty, mely a Vadászati Világkiállításra készült el sok millióért, és most zárva van…Nekünk nem nagyon tetszik ez a beruházási politika” – búsong a Volán című újság az 1-es út mentén, Tata és Komárom között álló fogadó sorsa felett.

Budapest békával, rákkal, őzzel, fácánnal, medvével támad

Természetesen a budapesti éttermek és szállodák sem akartak lemaradni. Rengeteg helyen speciális választékkal, ajánlatokkal igyekeztek becsalogatni az ide érkező külföldieket (lásd lenti kép). Két év restaurálás után éppen a vadászati világkiállítás előtt nyitott meg újra az 1848-as forradalom epicentruma, a Pilvax, ahol külön vadásztermet is szenteltek az eseménynek. Rajtuk is messze túltett a Blaha Lujza tér közelében található Palace szálló.

„Az étteremben, a megterített asztalnál egy medve ül. Nyakában kendő, kezében kés, villa – akár egy vacsorára váró, éhes vendég. Az alkalomra feldíszített étterembe még két ilyen szokatlan látogató foglal helyet: három életnagyságú barnamedve teszi vadászossá a hangulatot. (…) Soha nem hallott, vagy rég elfeledett ételek egész sora, ínycsiklandó különlegességek sokasága elégíti ki a hazai gourmanok igényeit. Nézzünk egy-két különlegességet, mit kínál az étlap. Fogas, süllő, harcsa, angolna, béka, rák várja a serpenyőkben rossz sorát, hogy a nekünk megszokott, pontyból készült ételekről ne is beszéljünk. S itt a hazai vadállomány: nyúlból, őzből, vaddisznóból és fogolyból, fácánból, vadkacsából készültek finom falatok. Akik szeretik a különleges ízeket, kóstolják meg a konyakkal és a rummal ízesített, gesztenyével flambírozott szarvasbordát Hunor módra. A Palace Szálló szakácsai sok száz éves szakácskönyvekből kutatták-keresték elő a több mint egy hónapig kóstolható ételek receptjét” – ámuldozik az Esti Hírlap újságírója.

Likőrrel töltött párbalypisztolytól a szarvascsalogatóig

Emléktárgyakból sem volt hiány, szinte az összes állami vállalat meglátta az üzletet a Vadászkiállítás merchandisingban. A Budapest Likőripati Vállalat egyenesen négy új termékkel jött ki erre az alkalomra. „Az emléktárgynak is alkalmas, különleges formájú fél literes palackokban –, amelyekből mini-kivitel is készül – árusítják majd egyebek, között az étvágyjavító, a vadászételek előtt ajánlott áfonya zamatú Fortuna likőrt. A Silvanus Koktél barackpálinka és a mecseki hegység illatos gyógyerejű fűveivel, virágkivonataival ízesített gyomorerősítő, amelyet a nehéz vadas ételek után ajánlanak, míg a Hunor Black likőr feketeszeder, cigánymeggy és zöld dió felhasználásával készült” – írja a Zalai Hírlap két héttel a megnyitó előtt.

Új köntöst, díszdobozt kapott a jóval korábban, 1901-ben bevezetett „immár világhírű Hubertus”, valamint a szintén régi ismerős barackpálinka. „Díszdobozban két 3,5 decis, barackpálinkával töltött párbajpisztoly formájú üveget is vehetnek emlékbe a világkiállítás látogatói” – számolt be a Magyar Hírlap. Voltak szilárd különlegességek is a vadhúsból készült kolbásztól kezdve a konzerv őzpörköltön át a fácánsültig. Természetesen nemcsak az élelmiszeripar tette oda magát, a budapesti Kozmosz Ktsz. selyembélésű díszdobozokban kilométerekre elhallatszó faligonggal és miniatűr őzhívóval, az OFOTÉRT fegyvertávcsövekkel árasztotta el a kiállítást, a magyar posta pedig speciális bélyeget adott ki.

Címlapfotó: Tükör / Arcanum