7+1 érdekesség a budapesti Körszálló történetéből

Az 1967-ben megnyitott Budapest Szálló (Körszálló) nemcsak a formája, hanem a hozzá kapcsolódó emberek és történetek miatt is Buda egyik szimbólumává vált.

Az 1967 december 30-án a fogaskerekű végállomással szemben átadott Budapest Szálló (alakja után a köznyelvben csak Körszálló) valódi szocialista presztízsberuházásnak készült. „A Budapest-szálló az ország legmagasabb lakóépülete lesz, és világviszonylatban a legnagyobb körkeresztmetszetű lakóépítmény. Ez azt jelenti, hogy a Szilágyi Erzsébet fasornál a munkálatok megkezdése nemcsak egy jövőbeni reprezentatív szállodát jelent, hanem nálunk egy új építészeti korszak kezdetét, a toronyházak, felhőkarcolók építését” – büszkélkedett már 1965-ben, nem sokkal az első kapavágás után a Magyar Nemzetben az épület statikai tervezéséért felelős Kollár Imre és Balázsy Béla páros. A nyilatkozat igazságtartalma az építkezés két éve alatt sem kopott, sőt, közben beelőztek egy félbemaradt német beruházást is. A „legnagyobb körszálloda” mellé az „első körszálloda” címét viszont így sem tudták a magyarok begyűjteni. Az ugyanis 1934-ben Olaszországban nyitott meg.

A Körszálló maga a csúcstechnológia

A Szrogh György kétszeres Ybl Miklós-díjas építész által a Városmajorba megálmodott kör alakú épület kivitelezésénél sem fogták vissza magukat az illetékesek. Számos a korban még ritkaságszámba menő technológiát bevetettek. „A szálloda úgynevezett csúszózsaluzással épült, ahol elmaradt az eddig ismert állványozás és a betonozók, építők munkahelyét hidraulikus emelőkkel vitték felfelé” – magyarázta olvasóinak az átadó előtt nem sokkal a Népszabadság, hogyan is váltották ki a 19 emeletnyi állványt a mérnökök. Szintén műszaki bravúrnak számított, hogy a 15 ezer tonnás épület a szokványos 3 méter vastag beton tömbalap helyett egy mindössze 50 centi vastag csonkakúp formájú alapzatot kapott. A számítások szerint ezzel 1,3 millió forintnyi betont spóroltak meg – a szálloda 90 milliós teljes számlájának fényében ez jelentősnek mondható.

A már említett 19 emelet egyébként kevéssé vonzotta az öngyilkosjelölteket, mindössze egy esetről számolt be a korabeli sajtó. 1978-ban Nagy Gyula 27 éves szabósegéd, miután megfojtotta menyasszonyát annak otthonában, levetette magát a szálloda tetőteraszáról.

Kádár János látogatása legendásra sikerült

„Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára felkereste a fővárosi építkezéseket és beruházásokat. (…) Elsőnek a Hungária körúti felüljáró, valamint a Baross téri aluljáró építési munkálatait nézte meg, majd a földalatti vasút Fehér úti járműtelepén járt. Városnéző körútja befejezéseként a Budapest Szállóba látogatott, ahol a dolgozók virágcsokorral köszöntötték a vendégeket” – újságolta a Magyar Ifjúság lap 1968. november 15-én. A látogatás, amire az ország vezetőjét elkísérte Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, valamint Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke, kalandosra sikerült. A rossz nyelvek szerint majd’ egy évvel a hivatalos megnyitó után is alig tudtak a szállodában olyan útvonalat kijelölni számukra, ahol nem zajlottak utómunkálatok.

Állítólag ez az eset ihlette Alfonzó 1972-es Riadó a Pitypang szállóban című alábbi klasszikusát:

https://www.dailymotion.com/video/x5bh2cm

Olimpiai bajnok is volt a Körszálló szobafőnöke

Az 1964-es tokiói olimpián a Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán összeállítású magyar csapat párbajtőrben olimpiai bajnoki címet szerzett. Gábor Tamás a sikeres sportpályafutásával párhuzamosan vendéglátóipari karrierjét is folyamatosan építgette. Évekig volt a Royal szálló szobafőnöke, mielőtt 1968-ban, egy évvel a visszavonulása után, a Budapest szálló titkára lett.

Itt bontogatta szárnyait Hofi Géza

Latinovits Zoltántól, Papp Lászlón át Sinkovits Imréig számos korabeli híresség megfordult a falak között, Hofi Géza pedig éveken át fellépett a szálloda bárban.

Olyannyira, hogy parodistaként a 60-as években a szállóban kezdte bontogatni a szárnyát. Az egyébként igen vitriolos tollú Molnár Gál Péter kritikust is itt nyűgözte le. Utóbbi így ír erről 2002-ben a Háromszék című lapban: „Latinovits már Pesten erősködött, menjünk vele a Budapest Körszálló bárjába, ott lép fel Hofi, meglátjuk, kivételes nagyság, ő állja a cechet, ha nem tetszik, otthagyhatjuk. Harmincöt éve nem bírok fölállni a székről, ha kapok egyáltalán ülőhelyet.”

Bélyeget adtak ki róla

1969 márciusában bélyeget adtak ki az épületről. Ez olyan nagy szó volt, hogy még a Borsodi Vegyész, a Borsod megyei vegyipari üzemek lapja is beszámolt róla. „Budapest-szálló kör alakú épületét ábrázoló, kék színű, 1 forintos bélyeg jelenik meg még ebben a hónapban, a korábbi kiadású közlekedési sor kiegészítő értékeként.” Az új bélyeg illusztris társaságba került. Ugyanekkor jelentek meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója, a Szojuz 4. és Szojuz 5. szovjet űrhajók sikeres útjának emlékére és az 1968-as mexikói olimpia aranyérmeseinek tiszteletére kiadott sorozatok is.

Aluljárót is terveztek a Körszálló elé

A 70-es években grandiózus tervek születtek a környék tereprendezésére. „A távlati tervek szerint a Szilágyi Erzsébet fasor János kórház és Moszkva tér közti szakaszát korszerűsítik, s a Budapest Szállónál aluljárót építenek a gyalogosoknak. Ezekre a munkákra az ötödik ötéves tervben még nincs lehetőség” – válaszolja az Esti Hírlap egyik olvasói levelére 1976-ban a főváros illetékes szakembere. Végül nemhogy a következő, de semelyik ötéves tervbe nem fért bele az aluljáró. A mai napig lámpás zebrán lehet átkelni a szálloda előtt a Szilágyi Erzsébet fasor egyik oldaláról a másikra.

Számos filmben felbukkant díszletként

Még el sem készült teljesen a szálloda, amikor már forgott ott a kamera. Az 1967-ben készült A Hamis Izabella című krimi egyik jelenetében még utalnak is a munkálatokra. A villanyszerelő elmondja az őt kihallgató, Bujtor István által alakított nyomozónak, hogy a „Toronyszálló” építésén dolgozik és erősen változó a munkaideje, mert „sürget a határidő, december végére át kell adni”. Bujtor később a munkahelyén is felkeresi a villanyszerelőt a tetőteraszon, ahol valóban javában zajlik a munka.

Az egy évvel később forgatott Az örökös című szatírában már a hotel kész homlokzatát láthatjuk, valamint a tetőteraszi kávézóban is van egy jelenete az Almási Éva-Sinkovits Imre-Latinovits Zoltán triónak. Latinovits ugyanebben az évben Az alvilág professzora című produkcióval is visszatér a helyszínre. A krimiben a szálloda recepciója, a lobbyja és egyik szobája is felbukkan.

2014-re is jutott még egy forgatás a Körszállóba. Az étteremben vették fel a Megdönteni Hajnal Tímeát című vígjáték osztálytalálkozóját, ahonnan az egész bonyodalom elindul.

+1: Nem itt vezették be Magyarországon a svédasztalt

Bár több forrás állítja, hogy Budapesten (a még bátrabbak szerint egész Magyarországon) itt vezették be először a svédasztalos rendszert, ez nem igaz. A Körszállóban erre legkorábban 1973-ban kerülhetett sor. Erről árulkodik egy az év novemberében megjelent rövid tudósítás a Hétfői Hírekben, ahol egy bővítés kapcsán megemlítik, „tervezik a svédasztal bevezetését: egy fix összegért mindenki annyit ehet, amennyit kíván”. Ezzel azonban öt évet késtek a Gellért szállóhoz és hármat a pécsi Nádor szállóhoz képest.

Címlapfotó: Fortepan / Bauer Sándor