Geri Ádám Zenthe Ferenc, vagyis az ország Taki bácsija Boross Péter későbbi miniszterelnöknek is köszönhette kalandját.
„A Ráday utcában a Két korona kávéház helyén ebben az évben megnyitják Krúdy Gyula emlékére a Vörös postakocsihoz címzett vendéglőt.” Több más újsággal együtt az Esti Hírlap is leközölte ezt a hírt 1966 júliusában. A bejelentés túlságosan is ambiciózusra sikeredett, az étteremből ugyanis csak öt évvel később lett valóság.
Jóval jelentéktelenebb tévedés, hogy a budapesti Ráday utca 15-be tervezett új étterem az egykori Két korona helyén épült volna. A valóságban a Ráday utca 12-ben állt az előbb szállóként, majd kávéházként funkcionáló intézmény. Ez volt a vendéglő nevét ihlető regény és a Szindbád elbeszélések írójának állítólagos törzshelye. (Hogy tényleg az volt, arra utaló írásos nyomot nem találni, viszont lánya, Krúdy Zsuzsanna több interjúban is megerősítette.)
Krúdy kedvencei
A Vörös postakocsi végül 1971. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. Így írt erről az Esti Hírlap terepszemléző újságírója: „A volt Két Korona helyén nyíló, hangulatosan berendezett ferencvárosi vendéglő Krúdy Gyula emlékét idézi. Az étterem kockás terítővel takart asztalaira egyebek között Einspannert, régi sörözői ételt is hoznak a pincérek; fél pár virslit pörköltlében. Krúdy Gyula kedvenc ételei ugyancsak megtalálhatók az étlapon. A sörözőben szlovákiai, ógyalai sört szolgálnak fel, s a borpincében gyertyavilág mellett szól majd az egy szól cimbalom.” Az étlapra felkerülő kedvenceket Krúdy már említett lánya őrizte meg és bocsátotta a szakácsok rendelkezésére. Megtalálható volt közöttük a Szindbádban az irodalom halhatatlan „múzsái” közé emelt velőscsont pirított kenyérrel, a sonkapörkölt, valamint a paszujfőzelék citromos kolbásszal.
A címben felvillantott eseményre 1973 áprilisában került sor. A Vörös Postakocsit üzemeltető, akkor éppen Boross Péter későbbi miniszterelnök vezette Délpesti Vendéglátóipari Vállalat Buda és Pest egyesülésének 100. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot indított. Ennek keretében neves művészeket kértek fel, hogy egy-egy alkalommal ők főzzenek a vállalat különböző egységeiben. Áprilisban Zenthe Ferencen volt a sor. Az Ország-Világ képes magazin teljes részletességgel és a fenti fotóval emlékezett meg a rendhagyó estéről.
„Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik” – addig emlegette Zenthe Ferenc, a Madách Színház népszerű színművésze (akit az emlékezetes filmszerepe óta ma is Tenkes kapitányának hívnak), milyen szívesen főzne ő, ha egyszer betévedne a konyhába – hogy végül szaván fogták. Meghívták, legyen egy este a Vörös postakocsi szakácsmestere. Állítsa össze az étlapot kedve szerint, s a konyhafőnök segítségével készítse el az ételeket. Zenthe Ferenc – akit feleségével, a kedves Kati asszonnyal együtt a legjobban főző s az új ízeket kedvelő és alkalmazó házaspárként ismernek – elvállalta a szerepet.
A cikknek köszönhetően receptekkel (lásd lent) maradt fenn a Zenthének a Szomszédok melletti másik leghíresebb szerepe után Tenkes-vacsorára keresztelt lakoma menüsora. A mai degusztációs menüket megszégyenítő ízorgia képe rajzolódik ki belőle. A színészlegenda palóc gyökereit felelevenítő Zenthe-gulyás mellett többek között Csukás István író nagy kedvence, öhöm is került az asztalra. Íme a teljes sor: Zenthe-gulyás, Öhöm, Buga Jakab kedvence, Pinceszeri birkapörkölt konyakkal, Siklósi káposzta, Sertésjava Fogatos módra, Postakocsis kedvence, Kapitányos nyögvenyelö, Veronika kőttes borhabbal.
A Zenthe Ferenc-gulyástól a töltikéig
Zenthe-gulyás
Ha gulyásról beszélünk, általában azt a marhagulyást értjük, amelyben a hús kockára van vágva. Felvidéken, ahonnan anyám származik, másként csinálják ezt. A húst nagy konyhakéssel fasírttá vágják, sózzák, borsozzák, egy tojással összeállítják. Húsgombócot gyúrnak belőle, ez kerül a gulyásba, amibe még más húsféléket, csülköt, pofabőrt tesznek, mert ezek nélkül vizenyős lesz a gulyás, amelyet egyébként a szokásos módon, tehát a következőképpen készítünk: vöröshagymát zsírban sárgára pirítunk, beledobunk egy kanál édesnemes paprikát, karikára vágott zöldséget, a húsgombócot megsózzuk, kicsit megpörköljük, vízzel felöntjük, s amikor a hús már csaknem megfőtt, negyedekre vágott krumplit dobunk hozzá. Együtt főzzük, s megkóstoljuk, kell-e még sózni, paprikázni? Zöldpaprikát is bátran tehet bele, aki szereti. Apró, vastag csipetke vagy csusza illik hozzá, de a tésztát ne főzzük bele, hanem forgassuk meg forró zsírban és külön tálon adjuk mellé.
Töltike
Ilyenkor van a sóskaételek időszaka. Újdonságként egy recept: karalábélevélbe a már előbb elmondott módon összeállított hústölteléket csavarunk. A töltikéket forró vízben megfőzzük, másik edényben zsíron sóskát fonnyasztunk, felöntjük vízzel, beletesszük a töltikét, együtt átfőzzük, tejföllel behabarjuk, sózzuk, cukrozzuk. Üde, friss tavaszi ételt kapunk.
Siklósi káposzta
A siklósi káposzta ősi dunántúli étel. Tarkababot félig megfőzünk és leszűrve pörköltszaftba tesszük. Megfelelő mennyiségű savanyúkáposztával összekeverjük, borssal, babérlevéllel ízesítjük és füstölt sonkakockákat teszünk bele. Felöntjük vízzel, megfőzzük, berántjuk. A kész ételt tejföllel nyakon csapjuk. Tálaljuk.
Címlapfotó: Ország-Világ / Arcanum
