Kategóriák
Történelem

Philanthia virágbolt: asztaldíszeik korszakosak voltak

Az 1904-ben megnyitott Philanthia virágbolt művei évtizedekig meghatározták a jómódú lakások étkező helyiségeinek látványvilágát.

Az 1904-ben megnyitott Philanthia virágbolt művei évtizedekig meghatározták a jómódú lakások étkező helyiségeinek látványvilágát.

Felhívás a virágkedvelő közönséghez – e szavakkal kezdte féloldalas hirdetését a Budapesti Hírlapban a Philanthia Virágegyesület 1904. decemberében. A nevében „virágszeretet” szót hordozó, a „fővárost virágvárossá” átalakítani szándékozó szervezet már október 9-én megtartotta alakuló ülését. A hirdetésben arról szándékoztak hírt adni, hogy (jó üzleti érzékről tanúbizonyságot téve) karácsony előtt (egészen pontosan december 8-án) megnyitották mintaboltjukat. A belvárosban, a Lechner Ödön tervezte Váci utca 9. alatti épületben létrehozott Philanthia Virágcsarnok kisebb-nagyobb megszakításokkal 118 éve virágüzletként működött.

Philantia díszt minden magyar asztalra!

A virágegyesület komolyan gondolta kiáltványát, vagyis hogy kívül-belül bevirágozzák Budapestet, erről tanúskodik 1905 februári egyik gyűlésük is. Az irodaként és rendezvényhelyszínként szolgáló, Körössy Albert Kálmán által megálmodott boltban (Európa egyetlen máig megmaradt virágüzletében) báró Dániel Ernőné mondott a Független Magyarország tudósítása szerint szinte gyújtó hangulatú beszédet. „Ha IV. Henrik azt mondotta, hogy minden polgárának vasárnaponként egy tyúkot kíván a fazekába, akkor én ehhez hozzáfűzném, hogy ugyanazokra az asztalokra minden vasárnap még egy cserép virág is jusson!”

Természetesen üzleti érdek is fűződött hozzá, hogy a terv megvalósuljon. A csokrok, koszorúk mellett ugyanis asztaldíszek is készültek a Váci utca 9. szám alatt. A publikumot megdolgozandó a Kertészeti Lapok szakfolyóirat virágkötészet rovatában többször bukkantak fel szebbnél-szebb étkezőasztalok Philanthia virágdísszel.

Fotó: Kertészeti Lapok / Arcanum

A marketingtevékenység hatott. Az első világháború utáni gazdasági megerősödést követően magára valamit is adó úri háznál mind ott díszelegtek az ebédlőasztalokon a Philantia csokrai. „A virágdíszt a mai divatnak megfelelően a Philantia (Váci-utca 9) szállította és rendezte, a nála megszokott kitűnő ízléssel” – írja 1935-ben a Színházi Élet lap az előkelő otthonokat bemutató sorozatában.

Fotó: Színházi Élet / Arcanum

Nem hiányozhatott a Philantia a kor sztáresküvőiről sem. A nem sokkal korábban megjelent Párbajkódex című könyve okán éppen celebírói státuszt élvező Rácz Vilmos szerkesztő-lapkiadó lányának esküvőjéről, és főleg annak dekorációjáról szintén a Színházi Élet áradozott 1940-ben. „Rácz Mária Magdolna és dr. nógrádi Szigethy István fényes esküvőjéről még ma is beszélnek a pesti társaságban. Nagy tetszést aratott a rengeteg gyönyörű virágdíszítés, a koszorúslányok és a menetben résztvevő asszonyok ízléses, szép csokrai, a vőfélybotok s az esküvői lakoma asztalának finom és elegáns virágdíszítése, amelyek a patinás és előkelő belvárosi virágszalon, a Philanthia közismert finom ízlését dicsérik.”

A virágkor vége

Fotó: Művészet / Arcanum

A második világháború aztán végérvényesen elsodorta ezt a világot és vele együtt egy időre a Philantiát is. Régi pompáját a bolt csak 1976-ban nyerte vissza, amikor – immár állami tulajdonban – a Fővárosi Kertészeti Vállalat felújítva ismét nyitotta. A szocializmusa korszakában a polgári szalonokat megidéző asztaldíszek készítése viszont már nem tartozott az üzlet fő tevékenységei közé.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük